Neurológiai és pszichiátriai problémákat, szürkeállomány-csökkenést okozhat a long Covid HIRDETÉS A Penn State College of Medicine kutatói 57 jelentést vizsgáltak át 2019 decembere és 2021 márciusa között 250 351 be nem oltott, fertőzött felnőtt és gyermek adataival. A vizsgált esetek közül a betegek 79%-a került kórházba, 56%-uk férfi, átlagéletkoruk 54 év. A kutatók három hónapos időközönként elemezték a Covid-betegek egészségi állapotát. Az eredmények aggasztóak: 1. Általános közérzet: a betegek több mint fele lefogyott, fáradtságtól, láztól vagy fájdalomtól szenved. 2. Mobilitás: körülbelül minden ötödik túlélőnek csökkent a mobilitása. 3. Neurológiai problémák: majdnem minden negyedik túlélőnek nehézségei vannak a koncentrálásban. 4. Mentális egészségi zavarok: csaknem minden harmadik betegnél diagnosztizáltak szorongásos zavart. 5. Tüdőrendellenességek: tíz túlélőből hatnál kóros elváltozásokat mutatnak a mellkasi röntgenképek, és a betegek több mint negyedének légzési nehézségei vannak. 6. Szív- és érrendszeri problémák: a mellkasi fájdalom és a szívdobogás a leggyakoribb állapotok közé tartoznak. 7. Sérült bőr: majdnem minden ötödik betegnél hajhullás vagy kiütés is jelentkezett. 8. Emésztési problémák: gyakori állapotok a gyomorfájdalom, az étvágytalanság, a hasmenés és a hányás. „A Covid elleni küzdelem nem ér véget az akut fertőzésből való felépüléssel. A védőoltás a legjobb szövetségesünk a betegség és következményei megelőzésében” – mondta Dr. Paddy Ssentongo, a Penn State Center for Neural Engineering adjunktusa és társkutatója. Nem teljesen ismertek azok a mechanizmusok, amelyek révén a COVID-19 tartós tüneteket okoz a fertőzésből felgyógyultaknál. Ezeket a vírus által kiváltott immunrendszer-túlterhelés, tartós fertőzés, újrafertőződés vagy megnövekedett autoantitest-termelés okozhatja. A vírus bejuthat az idegrendszerbe, így a túlélőknél idegrendszeri tünetek jelentkeznek, olyannyira, hogy a "hosszú covid" szindróma neuro-Covid is lehet: a súlyosabban érintett betegeknél az MRI az agyban a szürkeállomány csökkenését mutatja. A poszt-Covid neurológiai szindróma azon betegek 70%-át érintheti, akiknél mérsékelt és súlyos tünetek jelentkeztek, ami memória-, koncentráció-, alvás- és hangulatzavarokat okoz. Mindazonáltal a fiatalok és idősek agyában is vannak szerkezeti változások: a stressz és a társas interakciók hiánya vagy drasztikus csökkenése agyszövet elvesztéséhez vezetett olyan területeken, mint a prefrontális kéreg, amelyek főként az impulzusok és érzelmek szabályozásában vesznek részt, és ami nyilvánvalóbb következményekkel jár a gyermekeknél, serdülőknél és időseknél. A SARS-CoV-2 "igazi" célpontja az agy lehet. Valójában a kórházi kezelést követően a neurológiai és pszichiátriai tünetek dominálnak, míg az összes többi, a légzőszervitől az anyagcsereproblémákig, általában megszűnik vagy stabilizálódik - vélik a kutatók. A Bresciai Egyetem és a milánói Besta Neurológiai Intézet által végzett Covid Next tanulmány a Neurological Sciences folyóiratban jelent meg. (g4media) Illusztráció: Marcos Cola képe a Pixabay -en. HIRDETÉS Mi a poszt-Covid szindróma, és most miért jelent komoly gondot? Az egészségügyi tárca elfogadta a poszt-Covid szindrómára vonatkozó orvosi protokollt Az oltás enyhíti a poszt-Covid szindróma tüneteit A testmozgás segíti a betegek felépülését a hosszan tartó Covid-19 tüneteiből? Tanulmány: a súlyos vírusfertőzést túlélők egyharmada mentális rendellenességekkel is szembesül Figyelem! Megjegyzése csak moderálás után jelenik meg. |
SZAVAZÓGÉPSzerinted támadni fognak az oroszok Ukrajnában?
|