• Megosztás:
  •  Sárm RSS
  •  Elküldöm e-mailben
  •  Kinyomtatom
  • Utolsó frissítés: 13:09 GMT +2, 2020. augusztus 10.

Trump állítólag fel akart kerülni a Rushmore-hegyre. Az elnök szerint ez nem igaz, de nem rossz ötlet


HIRDETÉS



Már bitangul dübörög az elnökválasztási kampány Amerikában, ilyenkor nem meglepő, hogy a székért ringbe szálló jelöltekről kínos, ciki, felháborító, vagy a közhangulatot éppen csak felbolygató sztorik kerülnek elő.

Trump egyébként sem kell a szomszédba menjen, ha egy jó kis botrányt szeretne kreálni, amiről aztán cikkezhetnek a lapok, most azonban egy olyan hír látott napvilágot, ami jócskán felbolygatta a közhangulatot az Egyesült Államokban.

A The New York Times arról cikkezett, hogy Trump régi álma, hogy az ő arcképe is felkerüljön George Washington, Thomas Jefferson, Abraham Lincoln és Theodore Roosevelt elnökök arcmásai mellé a Rushmore-hegyre.

Állítólag ebbéli szándékát közölte is még 2018-ban Kristi Noem dél-dakotai kormányzóval, aki ezért idén június 4-én a Rushmore-hegyen található emlékmű kicsinyített másának plakettjével lepte meg az elnököt, de úgy, hogy azon már Trump arcképe is rajta volt a nagy amerikai elnökök mellett.

A lap szerint a kormányzó azt állította, hogy mikor az elnök közölte vele a Rushmore-heggyel kapcsolatos terveit, akkor úgy tűnt, hogy komolyan beszél.

„Nevetni kezdtem, azt gondoltam, hogy viccel. De ő nem nevetett, nagyon komoly volt” - mondta a kormányzó.

A New York Times cikkét a CNN is szemlézte, Trump pedig a Twitteren tagadta, hogy bármi ilyesmi történt volna.

Az elnök szerint fake news az, amit a két lap állít, ő ilyen jellegű javaslatot soha nem tett, de szerinte, ha figyelembe vesszük elnöksége elmúlt 3 és fél évét, akkor elmondható, hogy ő többet tett már le az asztalra, mint bármely más amerikai elnök, ezért részéről nem tartja rossz ötletnek a dolgot.



A Fehér Ház az ügy kapcsán kiadott egy közleményt is, amiben azt fejtegetik, hogy a Rushmore-hegy nem állami, hanem szövetségi emlékhely, így a kérdésben nem is dönthetne a kormányzó. Továbbá kiemelik azt is, hogy a nemzeti parkot felügyelő szolgálat már többször elmondta, hogy a hegy túlságosan instabil ahhoz, hogy ott újabb arckép kerüljön kifaragásra.

A George Floyd halála után kirobbant tüntetések következtében számos olyan szobrot távolítottak már el, vagy rongáltak meg az Államokban, amik olyan személyiségekhez köthetőek, akik rabszolgasorba taszították, illetve tartották az afroamerikai közösséget, illetve a indiánok kizsákmányolásában és lemészárolásában is részt vettek anno.

A sziú törzs egyik vezetője korábban arra szólította fel az amerikai kormányt, hogy távolítsa el az amerikai elnökök faragványait szent hegyükről, a Rushmore-hegyről, mivel a szobrok az amerikai állam törvénytelenségének emlékei.

A követelés akkor rendkívül nagy port kavart az Államokban, Donald Trump amerikai elnök pedig július 4-én, az Amerikai Függetlenség Napján a helyszínre látogatott és beszédet is mondott a hegy lábánál.

Az amerikai állam és a helyi sziú törzs 1868-ban kötött szerződése alapján a terület az őslakókat illeti. Amikor azonban a hegy környékén aranyat találtak, ezt a szerződést megsemmisítették az amerikaiak, és a telepesek a hadsereg segítségével már 1870-ben benyomultak a törzsi területre.

A Rushmore-hegyen látható szoborcsoportot 1920-ban kezdték a hegybe vájni (nyilvánvalóan nem az őslakosok kérésére szerk. megj.), a monumentális faragvány pedig turisták millióit vonzza a dél-dakotai nemzeti parkba. (hírszerk.)



HIRDETÉS



Figyelem! Megjegyzése csak moderálás után jelenik meg.

  Név

  E-mail (nem publikus)


Max. 1000 leütés





SZAVAZÓGÉP

Készülsz szavazni a szeptember 27-i helyhatósági választásokon?

Sok múlik rajta, úgyhogy mindenképp szavazok 202
Eddig egy szavazást sem hagytam még ki 63
A megfelelő óvintézkedések betartásával ott leszek 25
Jobban örülnék egy elektronikus vagy levélszavazásnak 66
Még nem döntöttem el 23
Nem tudok elmenni szavazni 78

KORÁBBI SZAVAZÓGÉPEK



24 óra hírei 24 óra cikkei
HIRDETÉS