| |
Bálint Tamás Szomorú, de nem érzékiségmentes történet egy lányról, akinek a szex a munkája. Szex a munkahelyen pályázatunkra érkezett [18+]
HIRDETÉS Önnek melyik jött be a legjobban?Kingát zavarta a napfény. A párnák közt mocorgott, még maradt volna, igaz, délután fél három volt. Ilyenkor már nem húzhatta le a redőnyt az ablakon. Szemfestéke szétkenődve. Olyan volt, mint aki lépcsőről esett le, vagy a hűtőszekrény sarkával találkozott. Fárasztó nap után ébredezett, és már nagyon sietnie kellett, Péterrel négyre egyeztek meg találkozót, s noha nem vacsorázott, nem érzett éhséget. Csoda lett volna, ha lenne étvágya, de minthogy bizonytalan, hogy mikor ehet legközelebb, gyorsan tejet töltött, müzlivel. Az nem morzsál, így egyéb tennivalója közben is megeheti. Egy szál pólóban szaladgált végig a konyhán s a kis szobán, amelyben azóta lakik, amióta feljött Pestre. Feszes mellei ugrándoztak, láthatóan élvezték, hogy nincsenek leszorítva, csak a sejtelmes szőröcskék vonhatták el az ember figyelmét, amikor hátrafordulva lehajolt, hogy bedobja a szennyesbe földreszórt ruháit. Ekkor combjainak belső oldalai nem érték egymást. A zuhanyzó alatt majdnem összeesett, egyik kezével a rózsát markolta, a másikkal óvatosan kente szét testén a habot. Pár éve még nem tudta volna elképzelni, hogy ennyire hidegen hagyja saját testének érintése. A kezén és a lábán krémmel próbálta eltüntetni a piros foltokat, majd újrakészítette a sminkjét, és mire a csengő megszólalt, már egy bugyit is volt ideje felhúzni. Péter mindig pontos volt, és mindig hozott valamit. Vagy finomat, vagy szépet, most éppen vágott virágot. Kinga szerette a társaságát, és gyengédebb férfivel még nem volt dolga. A mai program egy enyhén idegborzoló film, éppen elégendően idegborzoló ahhoz, hogy a lányok közelebb húzódjanak, de nem annyira, hogy elvonja a figyelmet a fontosabb dolgokról. Ígyhát bebújtak az ágyba, és végignézték a számítógépen. Péter alapjában szégyenlős, visszahúzódó fiú volt, de nem annyira, hogy ne tudja, mi a dolga. Finoman, de határozottan simogatta választottját, aki mielőtt hálásan viszonozta volna, lehúzta a sötétítőt. Nem siették el, Kinga, ha elég erős lenne, mindent megadna ennek a férfinek, ráült a hasára, majd lennebb csúszott, először nem bújt közel, hogy ne rejtse el szépségét, megragadta a srác kezét és azzal simogatta magát. A film végén eszméltek arra, hogy mennyire eltelt az idő, sietve kapkodták ruháikat, Kinga is inkább Pétert öltöztette, mert annak felesége úgy tudja, hogy ötig maradt a munkahelyén. *** Alig zárta be az ajtót, már fordult a kulcs és magából kikelve rontott a lakásba egy kopasz, duplanyakú, bizalmat a legkevésbé sem gerjesztő fickó. Gyors volt a keze, csak két pofon után kezdte el üvölteni, hogy „nem megmondtam, hogy soha ne húzd le a redőnyt, azt akarod, hogy a húgodra szabadítsam a barátaim, s anyád éhen dögöljön?! Így is túl kedves voltam veled, te nyamvadt ribanc! és mi az, hogy háromig döglődsz?!” Lajost, akit a barátai csak Picinek ismertek, néha Kinga iszákos apját segítette ki pénzzel, majd amikor mást nem lehetett tőlük elvenni, Kingán volt a sor. Csak szépen beszéltek erről, a lányt egyetemre fogja járatni, feleségül veszi, és az apának semmihez nincs mersze, nemhogy a nyilvánvalóval szembeszálljon. A család pedig hisz a mesében, hogy nyomorukban végre jött egy jóravaló ember, aki felemelte a lányukat. Egyébre nem gondoltak, hisz Lajos falubelijük, a rendszerváltás után kezdett Magyarországra járogatni, otthon mindenki sikeres üzletembernek ismerte, és nem akarták tudni, mi folyik a távolban. A lány csupa szépet írt leveleiben. Eleinte a családjáért csinálta, de minél lennebb csúszott, szeretett volna szabadulni, s hatalmába kerítette a lélektanban tanult, tehetetlenségnek nevezett állapot, amikor a zsarolás és lelki nyomás hatására az áldozat már nem tesz semmit helyzete megváltoztatásáért. Pici pedig nem viccelt, a szemben levő panelben is volt lakása, és álló nap szemmel tartotta, fenyegette, kettőjük kapcsolatában semmi sem lehetett véletlen. Egyetem nem volt, csak a robot és néha Péter, akinek az éjjeliszekrényen hagyott pénzét a kopasz felmarkolta, majd kifele indult, mielőtt meggondolta magát. Hirtelen megszorította a csuklóját, és benyúlt a már sokszor látott póló alá, Kinga szeméremajkait pedig a nagy sietség miatt semmi nem takarta. De az sem lett volna akadály, mert azt az egy szál ruhadarabot is letépte, majd az ágyra lökte. Míg Pici a gombjaival bíbelődött, Kinga behunyta a szemét, nem sírt, csak távolra képzelte magát a szobától, és közben tette a dolgát, csak ne lett volna olyan durva. Majdnem leharapta a mellét, és a lány testi épségét nem nézve tette magáévá. Ezek az alkalmak nem tartottak sokáig, percek alatt megvolt, csak a nyomok maradtak meg a bőrén napokon át. Lajos fenyegetőzött kicsit, letépte a redőnyt, és a pénzzel visszament a lakásába. Kinga pedig tusolt, eltakarta látható és láthatatlan sebeit, és várt. Ma még négy férfit kell kielégítenie, a nevüket nem tudta, nem törzsvendégek, Lajosnál jelentkeztek be. Addig, hogy a parancsot teljesítse, bekapcsolta a webcamet és elnyúlt az ágyon. Naponta két óra volt az előírt adag, és ez tűnt még a legkevésbé megterhelőnek, hisz nem értek hozzá a testéhez. Voltak persze hajmeresztő kérések, de az ember lánya mindent kibír. Este tizenegykor érkezett az utolsóelőtti vendég, és Kinga remélte, hogy közben nem változott a jelentkezőszám. Hamar túlestek rajta, kutyapózt kért, az még néha neki is jólesett, és a tapasztalatlanabb kliensek általában engedtek neki. Szerették, mert mindent megtett, hajlékony teste volt és diszkréten viselkedett. Az utolsó időpont nehezebben ment, megkötözték és szabályosan megerőszakolták. Kinga nem szándékozott ellenkezni. Aztán a férfi eloldotta a kötelet, fizetett, és otthagyta a meztelen lányt, mint egy gyűrött pokrócot. Nem volt ereje már mozdulni, nem takarózott be, hagyta, hogy a hold simogassa a hasát. Évekkel ezelőtt, ha otthoni, jólfizető munkahelyről hallott, számára elérhetetlen, kivételes lehetőségként élte meg, most kimerülten aludt az ágyában. Az elkövetkező napot, a rutint, a festéket és a párnákat pedig már ismerte. HIRDETÉS Érosz-történet a Művészetek Palotájában A ház előtt elrohanó utcakölykökkel... Hétfő, rosszul indul, jól végződik Harmónia... pfuj, utálom ezt a szót! Amanda, a hatodéves orvostanhallgató és Jani Régimódi történet – Kalifornia, 1986 |
SZAVAZÓGÉPSzerinted támadni fognak az oroszok Ukrajnában?
|