| |
semmelweis A pályázatunkra érkezett új opusz a mégcsak ártatlannak sem induló történetet osztja meg velünk. Férfi-erotika a javából. [18+]
HIRDETÉS Figyelem! A következő szövegben letakartuk a korhatáros részeket. Ezek a "takarás" felirat után következnek és az egérrel való kijelölés után válnak láthatóvá. Önnek melyik jött be a legjobban?Kapóra jött ez a lehetőség, hogy megoszthatom férfitársaimmal az én semmiféleképp nem átlagos munkahelyi történetem. Bár egyszeri alkalom volt, de elég is belőle. A tavalyi meleg nyári napok egyikén kezdődött minden, amikor munkahelyemen, egy szállítmányozási cégnél, szokásos döcögéssel elkezdődött a hétfő. Csörgött a telefon, az öreg portás volt az. Nyegle unottsággal már darálta is, hogy megjött az új titkárnő a logisztikára, valamilyen Betti, és hogy beengedheti-e. Pár pillanat telt néma csöndben, mire beugrott, hogy a főnök külföldi útja miatt, nekem kell végeznem az új kollegina meghallgatását, és felvételét. A góré még meg is jegyezte pofátlanul, hogy: „Csak, ha csinos!” – Engedje be, Guszti bácsi. Még hogy csinos legyen; nem mindegy, ha tudja a dolgát; neked feleséged van amúgy is –morogtam magamban, a főnök felmenőit sem kímélve gondolatban, mikor kopogtak. – Nyitvaaa! Nem igazán voltam felkészülve a látványra, meleg is volt, mint a dög, ráadásul hétfő reggel. Röhejesen nézhettem ki a nő szemében, mert a szám picit tátva maradt, a hibajavító meg kiesett a kezemből, rá a nadrágomra. – Kezit’ csókolom!- nyögtem elcsukló hangon, és felálltam, hogy kezet fogjak a hölggyel, mikor ő mosolyogva megszólalt: – Upsz”, fehér foltos lett a nadrágod. Nem lesz mérges a nejed? – Nem lesz, mert nem az; akarom mondani nem olyan folt, illetve nincs barátnőm…Na erre egyszerre törtünk ki hangos nevetésben. Megtört a jég, bemutatkoztunk, és elkezdtünk beszélgetni. 31 éves, diplomás, művelt, és nagyon laza. Nehéz leírnom a külsejét, mert gyakorlatilag botrányosan jól nézett ki a csaj. A melle olyan, mint egy 7. hónapban lévő kismamának, tudjátok, amelyik mindjárt szétdurran. Nagy és kemény, hihetetlen formával. És mindehhez nagy gombokkal és mélyvörös bimbóudvarral. Nehéz volt nem oda nézni, mert természetesen, alakja tökéletességének teljes tudatában, nem vett melltartót, mert hát minek ebben a nagy melegben! És ha mindehhez hozzáteszem, hogy krémszínű, áttetsző blúzt viselt, akkor, no comment, igaz? Barna kosztümnadrág volt rajta, természetesen passzos, így vonzotta a szemet a látvány. Nagyon-nagyon bevágott neki, ott, tudjátok; amiről a „Patacsata” című film jutott eszembe. – Valami baj van?- kérdezte, megtörve azt a pár másodperces csöndet, amíg legeltek a szemeim. – No problem, csak kegyednek olyan kisugárzása van, mint Csernobilnak. Fel van véve! Szóval így kezdődött az egész. Tudtam, a főnök két hétig lesz távol, én helyettesítem, és addig kicsinál ez a nő, az fix. Észrevette rajtam, hogy nem vagyok egy nagy nőcsábász típus, és hogy nem igazán akarok kapcsolatot, plusz az ilyen nőtől inkább félek; így folyamatosan ingerelt, és igyekezett, ahol lehet izgató lenni. Nem kis sikerrel. Ti talán bolondnak gondoltok most engem, de tényleg nem akartam tőle semmit, pedig nyilvánvaló volt, hogy ő igen. Nem feltétlenül azért, mert annyira jó pasi vagyok, sokkal inkább, mert ez a nő afféle sexrobot volt. Szerette csinálni, és megkapta mindig, amit akart. Féltettem az állásom, hisz az ilyen munkahelyi dolog legtöbbször kiderül, és a főnök, aki magának vindikálta a jogot, hogy a titkárnőket kúrogassa, szerintem kicsapna, de azonnal. Egy hétig bírtam. Persze ez a perszóna mindent megtett, hogy szinte állandó merevedésben tartson. Ahol lehetett a sexre terelte a beszélgetést, kereste az apró testi kontaktusokat, sejtelmes érintéseket, és botrányosan izgató beszólásokkal borzolta az agyamat. Teljesen nyilvánvaló volt, hogy meg akart erőszakolni, és csak arra várt, hogy lépjek. Nagyon durva ruhatára volt a csajnak, és ahogy az egyes darabokat kombinálta a kis dög, az nem volt semmi. Miniszoknya tangabugyival, passzos nadrág még tangábbal, mély dekoltázs, de nagyon mély, ám legtöbbször a brutális selyem blúz, persze cicifix nélkül. Visszafogtam magam tudatosan, de már zsibogott az agyam, képzelhetitek. Nagyképűen megfogadtam, hogy rajtam aztán nem fog ki a Bettike drága. Vagy mégis? Ott szakadt el a cérna, amikor egy eszméletlen fehér csípőnadrág volt rajta, egy még eszméletlenebb hófehér cérna bugyival. Hozzá kell tennem, hogy a feneke röhelyesen kerek volt. Amikor egyenesen áll, akkor is úgy festett, mint ha direkt domborítana. Szerintem sejtitek, miről beszélek. Szóval, abban a bizonyos csípőnadrágban hajolt le előttem, egyenes derékkal valamiért. Én mögötte álltam, és döbbenten észleltem, hogy egy fura tetoválás van a derekán, közel a feneke partjaihoz. De nem a megszokott nonfiguratív ábra, hanem egy szöveg. Meggondolatlanul közel hajoltam, hogy elolvassam. takarásEz állt ott: „Tele kérem!”Elborult az agyam, és amikor hirtelen megfordult, az arca pár centiméterre állt meg az enyémtől, búgó hangon megkérdezte: takarás– Van üzemanyagod? Meggondolatlanul válaszoltam, s ott már nem volt megállás: – Csurig vagyok! Laza mozdulattal megmarkolta a cerkám, a másik laza mozdulattal elővarázsolta, és már térdelt is. Hihetetlen technikával, és sebességgel kezdett ügyködni. Gondolom, sejtitek, milyen állapotban voltam már, a golyóim pattanásig feszültek. Ő csak csinálta, csinálta, és cuppogott de nagyon. Összeszorított foggal igyekeztem mindenféle hervasztóra gondolni, hogy ne élvezzek, hisz még töcskölni is kellhet. Az öreg boltos néninktől kezdve, a szomszéd vemhes kocáján keresztül, egész a portás Guszti bácsiig mindenfélét magam elé idéztem, csak hogy ne robbanjak. takarásÉreztem, hogy kétes a kimenetel, ezért elkezdtem zsebkendő után matatni, mégse hagyjak nyomot a szőnyegen, ha indul a mandula. Ám ekkor elszorította a családfám tövét, és nyálas szájjal, tágra nyitott szemekkel fölnézett, s azt mondta: – Nem dughatsz meg, mert tegnap megjött. A „tele kérem” amúgy is a számra vonatkozik. Ha egy csepp is mellémegy, megszorongatom a golyóidat. Azzal rákapcsolt, és ha lehet, még vehemensebben munkálkodott. De csak pár másodpercig. Éreztem, hogy itt a vég. Eltávolodott egy pár centire, és mint kisgyerek a dokinál, száját nagyra nyitotta, nyelvét kitolta, és azt mondta: Áááááááá. takarásRöhögni lett volna kedvem, de e helyett az orgazmus jött, és a lávaként kitörő nedű minden cseppjét az ajkai közé irányította. Kéjes mosollyal nyelt egy nagyot, majd megszólalt: – Na ügye, hogy nem fájt, te kis csacsi! A lábam remegett, megszólalni nem bírtam. Tátott szájjal álltam, s néztem végig, ahogy megigazította a frizuráját, megtörölte a száját, és kacarászva kiviharzott az irodából. Még három napig láttam, aztán eltűnt. A főnök korábban jött haza, és persze rástartolt a Bettikére. A mi újdonsült bombázónk épp a góréval készült akciózni, a vezetékes telefont félrerakták, hogy ne zavarja őket senki. Ebből lett a baj. Mert a Guszti bácsi akart csörögni, hogy megjött a Klárika (a főnök felesége), de hát nem volt vonal, ügyebár. Amikor a Klárika betoppant a főnök irodájába, csak annyit hallott: –Áááááááá. Hogy mit látott, azt sejtitek. Bettike repült, én maradtam, mert nem derült fény a mi kis afférunkra. A főnökék elváltak, a céget a Klárika vitte tovább. És rajta se tetkó, se csípőgatya, de melltartó hála az égnek, mindig. De mindegy is, hisz ott, akkor megfogadtam, hogy házi nyúlra soha többet. HIRDETÉS Érosz-történet a Művészetek Palotájában A ház előtt elrohanó utcakölykökkel... Hétfő, rosszul indul, jól végződik Harmónia... pfuj, utálom ezt a szót! Amanda, a hatodéves orvostanhallgató és Jani Régimódi történet – Kalifornia, 1986 |
SZAVAZÓGÉPSzerinted támadni fognak az oroszok Ukrajnában?
|