• Megosztás:
  •  Sárm RSS
  •  Elküldöm e-mailben
  •  Kinyomtatom
  • Utolsó frissítés: 19:51 GMT +2, 2018. szeptember 12.

Milyen szerepe volt a hatalmi ellenőrzés alól kicsúszó tiltott futballfogyasztásnak a ’80-as évek Romániájában?


HIRDETÉS



Péter László szociológus Forbidden Football in Ceausescu’s Romania (Tiltott futball Ceaușescu Romániájában) című monográfiája nemzetközileg elismert kiadó, a Palgrave Macmillan gondozásában jelent meg 2018-ban.

A BBTE Magyar Szociológia és Szociális Munka Intézetének munkatársa által jegyzett kiadvány egy korábban alig vizsgált, ám a nyolcvanas évek Romániájában széles körben elterjedt jelenség, a tiltott futballmeccsnézés szociológiai sajátosságait tárja fel résztvevőkkel készített interjúk alapján.

Az államszocialista rendszer utolsó évtizedében az egyre inkább propaganda-közvetítésre szorítkozó Román Közszolgálati Televízió (TVR) politikai, illetve gazdasági okokból elzárkózott fontos nemzetközi futballesemények, így az Európa- és a világbajnokság, vagy az UEFA-kupa mérkőzéseinek közvetítésétől. A futballfogyasztó közönség országszerte alternatív módszerekhez folyamodott: domb- és hegytetőkre kivonulva, házi készítésű jelvevők segítségével "fű alatt" fogta be szomszédos országok élő futballközvetítéseit. A meccsnézések kivitelezése közösségi erőfeszítést igényelt – technikai és szervezési értelemben egyaránt –, és a totalitárius rendszerrel való szembeszegülésnek minősült.

Az erdélyi régió keleti, illetve déli részeire összpontosító kutatás három kérdésre keresett válaszokat: Hogyan működött, illetve hogyan szerveződött ez a jelenség? Milyen közösségi szereppel bírt? Milyen társadalmi jelentősége volt a résztvevők által az illegális meccsnézésnek tulajdonított szimbolikus tartalmaknak?

A könyv egyik központi állítása az, hogy a közös illegális meccsnézések – noha kikapcsolódási lehetőségként is fontosak voltak a mediális vákuum közepette – többet jelentettek pusztán nonkonformista média- és sportfogyasztásnál, a jelenség nagyon komoly társadalmi jelentőségre tett szert. Átütő erejű társadalmi intézménnyé vált, mely a nagy nemzetközi futballesemények idején a hatóság felügyelete alól kicsúszott, alternatív társadalmi teret eredményezett. Országszerte több százezer ember vonult ki ilyenkor meccset nézni, kiszakadva a hétköznapok hatalmi ellenőrzés alá vonható rutinjából. Olyan valóságot teremtettek, melyet csakis a résztvevők formáltak és szabályoztak. A tiltott futballmeccs-nézésre összesereglő heterogén közönség, valamint az általuk gyakorolt változatos tevékenységek egy disszidens közösség kialakulásához vezettek. A spontán éneklések, a hatalommal való élcelődések, az országban uralkodó állapotok összevetése azoknak az országoknak a helyzetével, ahonnan a tévéadás átsugárzott, a csendes ellenállás kollektív manifesztumává, tiltakozási formává vált. Megszilárdította a közösségi kötéseket, növelte szolidaritást a közösségek tagjai körében. A magyar kisebbség számára etnikai kötő ereje is volt.

A kötet egyben rámutat a totalitárius rendszer sérülékenységére is a kívülről érkező információval szemben, illetve fölveti a kérdést, hogy valójában mennyire voltak tiltottak ezek a meccsnézések. Jelentős hatalmi megtorlásokra ugyanis nem került sor, ami azzal is magyarázható, hogy a jelenség széles körű elterjedtsége meghaladta az illetékes szervek kapacitását. (bbte)



HIRDETÉS



Figyelem! Megjegyzése csak moderálás után jelenik meg.

  Név

  E-mail (nem publikus)


Max. 1000 leütés





SZAVAZÓGÉP

Részt veszel a családról szóló népszavazáson?

Igen, mert egy fontos problémára nyújt megoldást 12
Igen, és megszavazom, mert egyetértek vele 260
Igen, de nemmel fogok szavazni 17
#bojkott 95
Nem, mert nem tartom egy fontos kérdésnek 11
Nem, mert az LMBTQ közöséggel szolidarizálok 48
Nem, mert az ortodox egyház korszerűtlen és aljas akciója az egész 40
Nem, mert idő- és pénzpocsékolás 243
Még nem döntöttem el 13

KORÁBBI SZAVAZÓGÉPEK



24 óra hírei 24 óra cikkei
HIRDETÉS