• Megosztás:
  •  Sárm RSS
  •  Elküldöm e-mailben
  •  Kinyomtatom
  • Utolsó frissítés: 16:00 GMT +2, 2001. augusztus 2.

Gyöngyi Annamária
RETTENETES PÉNTEK 13 ÉS TÁRSAI
Kis babonatörténet




HIRDETÉS




A macskát az egyiptomiak még
szent állatként tisztelték,
később Európának sikerült
rossz hírbe kevernie
Állatoskodás
Az állatokkal kapcsolatos babonák valószínűleg az ősi állatkultuszokból eredeztethetők. A természeti vallások animisztikus világnézete az élőlényeket és a tárgyakat lélekkel, titokzatos tulajdonságokkal, természetfeletti erőkkel ruházta fel, ezért tisztelettel és félelemmel övezték őket. Ennek későbbi maradványának tekintik a különböző vallások húsfogyasztási tilalmait is.

Európában babonák szempontjából a két legnagyobb karriert befutott állat a bagoly és a macska. Ha egy fekete macska fut át előttünk az úton, sokunkban még ma is önkéntelenül felvillan a gondolat, hogy balszerencsés napunk lesz. A macskák rosszhírüket a középkori boszorkánylegendáknak és pereknek köszönhetik, melyek szerint a macska a gonosz állata, és a boszorkányok gaztetteik egy részét macska képében hajtják végre.

A béka síremlékeken
halálszimbólimként
jelenik meg (hiszen
a varangy földben lakik)
Ugyancsak negatív szereplője a babonáknak a béka, különösen, ha varangyos. Ez állítólag annak a következménye, hogy mirigyeiből erős mérget tud kifecskendezni áldozataira, és így képes elpusztítani azokat, mielőtt még megfogná őket. E tulajdonsága miatt ruházták fel misztikus erőkkel és így lett a boszorkányok másik kedvenc állata. A kígyóval együtt a békáról is elítélően szól a Biblia is, a csapások egyikeként békák sokasága lepi el Egyiptomot, a sátánt megtestesítő sárkány és az Antikrisztus szájából a tisztátalan lelkek békák képében jönnek elő. A keresztény művészetben a varangy az ördögök, a démonok megtestesítője, a fösvénység és a bujaság szimbóluma.

Pozitív előjelű babonák is fűződnek állatokhoz, igaz, sokkal kisebb számban. A magyar néphit szerint a pók megölőjét balszerencse éri. A pókkal való szimpatizálást a mohamedán vallás hatásával magyarázzák, mivel egy közismert legenda szerint Mohamed egy alkalommal, menekülés közben a Mekka környéki barlangok egyikében rejtőzött el, egy keresztes pók pedig gyorsan nagy hálót szőtt a barlang bejáratára, ami megtévesztette az üldözőket és így a próféta megmenekült. Azóta a pók a mohamedánok szent állata, és nekik köszönhetően Európában is sok helyen szerencsét hozónak tartják.


Betegségek elleni amulettek az (ál)paracelsusi
Archiodix magica-ból (1590)
Talizmánok, amulettek, kabalák
Az amulettek, talizmánok és egyéb szerencsehozó tárgyak mindig fontos kellékei voltak a kuruzslásnak, bajt, betegséget hárítottak el vagy épp szerencsét hoztak. Már az óegyiptomiak, a zsidók, a mezopotámiaiak, a görögök és a rómaiak is hordtak amuletteket. Ezek rendszerint különböző jelekkel, szövegekkel ellátott kő, fém, papír, gyökér vagy ékkőből készült kis tárgyak voltak, amelyek megvédték viselőjüket és elhárították a balszerencsét. Ezzel ellentétben a talizmán feladata az volt, hogy szerencsét hozzon. A talizmánok használata azonban sohasem volt olyan elterjedt, mind az amulettekké, kisebb jelentőséhet is tulajdonítottak nekik, körülbelül. annyit, mint manapság a szerencsemalacnak, lóherének vagy a patkónak. A talizmánok és amulettek divatja szintén a természeti vallások tárgykultuszaiból eredeztethető. A nyakban hordott kereszt, Mária-portré vagy bármilyen más jelkép ezen hitre vezethető vissza.

Az abrakadabra amulettre való
felírásának helyes módja.
A legalsó betűtől jobbra felfele
olvasva ugyanazt a szót kapjuk.
Az ókori amuletteken gyakran ábrázoltak szemeket vagy szimbolikus formában női vagy férfi nemi szerveket. A reneszánsz korban használt talizmánok főleg asztrológiai szimbólumokat tartalmaztak Az amulettekre ugyanakkor gyakran került valamilyen bűvös szó vagy varázsige. A legismertebb ezek közül minden bizonnyal a gnosztikus eredetű abrakadabra volt, amelynek eredetileg az volt a szerepe, hogy segítségül hívja a jó szellemeket. Az ókori római és középkori orvosok a láz csillapítására használták. Az amulettek hatékonyságába vetett hit először a felvilágosodás korában rendült meg. (Érdekes adalék, hogy a laodikeai zsinat a 4. században megtiltotta a papoknak az amulettek használatát.)

A négylevelű lóhere régóta szerencsejelkép Európában, amit ritkasásával illetve kereszt-alakjával (ördögűző) magyaráznak. Már a görögök közismert amulettje volt, a papok azt állították, hogy bármilyen betegséget meggyógyít. A britek szerint megtalálóját képessé teszi arra, hogy a dolgok mögé lásson.

A patkó szintén ismert szerencsehozó jelkép Európa-szerte, mint ilyen de arab nyelvterületen és Indiában is ismert. Feltehetőleg kelta eredetű babonáról van szó, főleg a talált és a hét szeglyukú patkó jelent nagy szerencsét. Az újévi szerencsepatkóhoz fűződő babona újkori, városi eredetű. A patkó sikere a feltételezések szerint holdsarló alakjával magyarázható, ami a kelták Holdistennőjét idézte, valamint azzal, hogy vasból készült, amit varázserejű, szelleműző fémnek tekintettek.

Az amulettek még a 20. században is fontos szerepet játszottak: 1914-ben Angliában gyárilag állították elő a hadba vonuló katonák számára, amelyeket aztán a tábori pap áldott meg. A katolikus egyház szentkultuszával mindig is nagymértékben hozzájárult a tárgyakhoz fűződő különleges erők hitének megerősödéséhez, az egyes szentek ereklyéinek felbecsülhetetlen értéke volt.

A 21. században is ismert és "alkalmazott" babonák tára eléggé kifogyhatatlan, a zsúfolt népi babonanaptár kimeríthetetlen forrás lehetne listánk folytatásához.


  • Megosztás:




HIRDETÉS




»Kis babonatörténet
»Kis babonatörténet
»Kis babonatörténet




SZAVAZÓGÉP

Te mivel eszed a görögdinnyét?

Puszta kézzel 4
Kanállal 16
Csak szájjal 7
Késsel-villával 7
Késsel-kézzel 76
Amivel épp sikerül 9
Sóval 2
Semmivel: utálom a dinnyét 5

KORÁBBI SZAVAZÓGÉPEK






24 óra hírei 24 óra cikkei
HIRDETÉS