• Megosztás:
  •  Sárm RSS
  •  Elküldöm e-mailben
  •  Kinyomtatom
  • Utolsó frissítés: 17:25 GMT +2, 2007. szeptember 20.

P. E. É.
MINT MACSKÁT SZARNI
Megmondtam neki: ne hari, de nem megy!


José Antonióra rájárt a rúd, mert Perla szerelme elvesztette az email címét, s Alejandro sorsát is megpecsételte, hogy nem tud táncolni. Legrövidebb és legdurvább szakítások telenovella módra Erdélyben.


HIRDETÉS






Messenger-sztorik arról, hogyan sikerült legrövidebb idő alatt megszabadulni a párunktól. Csókok és könnyek, az Ex visszatér, a karmester mesterkedései, hogyan mászik ki a vak ló a meszesgödörből és a szív szimfóniája erdélyi módra, – telenovellita szereplőválogatás. Neked melyik sztori tetszik jobban?

Manuel Santiago: Volt egyszer egy barátnőm, akit Zaritának hívtak. Együtt voltunk egy hónapot, aztán egyszercsak felhívott, hogy akar velem beszélni. Akkor még nem tudtam, hogy ha nők akarnak veled beszélni, akkor annak csak rossz vége lehet. Szóval találkoztunk és csak annyit mondott, hogy összejött egy németországi karmesterrel és vegyem úgy, hogy köztünk mindennek vége. Én pedig nem tudtam egy szót se szólni, mert nem értek a szimfonikus zenéhez. Ez volt a legrövidebb kirúgásom.



Julio Alfredo: Mind a ketten azt hittük, hogy mi járni akarunk, és mind a ketten azt hittük, hogy a másik nem akar, ezért nem lett belőle semmi.

José Antonio: Általában mindig rámjárt a rúd, vagyis engem penderítettek ki. Ok is akadt mindig, a leggyakoribb pedig a türelmetlenség volt.


Lokalizálod a problémát, de unod megoldani,

s a legkönnyebb utat választod. Szerintem a fő okok a következők lehetnek: 1. Elunalmasodik, laposodik a kapcsolat; ugyanaz mindennap, ugyanazok a pózok a szexben, ugyanaz a monotonitás, kedd-szerda foci, csütörtök szex, péntek sör, szombat haverok, vasárnap opera. 2. Belép/visszajön valaki a másik életébe.

Nálam a rövid párkapcsolatoknak mindig az volt a vége, hogy az illető hölgy exe visszajött, s visszakönyörögte magát, mert mindig voltak annyira gyengék a csajok, hogy visszamentek hozzájuk. De ha jobban meggondolom, a hosszú párkapcsolatoknak is ez volt a vége.

Rodrigo: friss hús, bejövünk egymásnak. Jól beszélgetünk, nem egy egyéjszakásra vágytam már régóta, hanem egy kapcsolatra. Talizgatunk, összejövünk, kiderül hogy egy hónapja szakított az exszel, aki féltékenységi rohamban szenvedett, követte a csajt, durva volt stb. De elég sokáig voltak együtt. Lassan-lassan telik az idő,


nem elsietni semmit.

A pasas otthon volt. Akkor az első adandó alkalommal hazamegy, s há a pasas visszakönyörgi magát. Mert ott az adu: régiség, megszokás, emlékek stb.

Carlos Estebanos: A tavaly volt. Szegedi áthallgatás. Megyek egyedülállóként, hogy hű, na ott majd akad egy-két szép magyar menyecske, akikkel majd el lehet szórakozni. A kolozsvári galeriben volt egy csajszi, másfél évvel kisebb istennő: okos, szép, ügyes stb., s elkezdődtek a beszélgetések, kiderülnek a közös ismerősök, a közös érdeklődési körök – ami ilyenkor ki szokott derülni.

Egyre közelebb-közelebb kerülünk egymáshoz, egy hét múlva összejöttünk. De akkor azt mondja, hogy nem akar ő kapcsolatot, most, az elutazás előtt pár nappal rúgta ki a barátját, nem kell neki pasas, nem kell kapcsolat. Jól megvagyunk ketten, én erőltettem egy kicsit, gyengéden, s mindig hagytam a szikrát égni benne, s


úgy nézett ki a dolog, hogy komoly is lehet

az egész. Egész ottlétünk alatt együtt voltunk, mint szerelmespár; titokban tartottuk az egészet a banda előtt, de mindenki tudta, mert egyfolytában együtt lógtunk. Visszajövünk Kolozsvárra, én egy hetet otthon töltök, de folyik a kommunikáció, képeket küld, többórás csetelések, nyugalom ezerrel.

Visszamegyek Kolozsvárra, folyik az egész tovább. Már publikusan is megjelenünk kéz a kézben, tehát egy pár, utána közös kirándulás. Egyik este, fél kettőkor cseng a telefonja, én félálomban voltam. Reggel kissé furcsán viselkedik, de helyrehozom, megy minden tovább. Egy este nagy séta, kicsi veszekedéssel az elején – késtem – megyünk hozzám: nagytakarítás, szilvásgombóc, filmbe belealvás, minden a legnagyobb rendjén.


Reggel kelek, hát látom, nincs mellettem,

a srácoktól kérdem, nem látták? Nem. Kiment a boltba? Minden cuccát elvitte. Hívom, nem veszi fel, hívom megint, semmi. Hívom a barátnőit, szobatársait, semmi. Húszpercenként hívom reggeltől délután négyig, amíg felveszi. Azt mondja, beszélnünk kell. Na, az addig is ingatag talaj kicsúszott a lábam alól. Mert már kezdtem elég mély érzéseket táplálni iránta.



Tali két óra múlva. Hát kiderült, hogy a volt pasasával találkozott egyszer, aki kétszer felhívta éjjel (egyszer fél kettőkor, s egyszer meg úgy hajnali fél hatkor) s visszacsábította. Engem meg kitett, mint macskát szarni. Visszament egy olyan párkapcsolatba, ahol megtiltották neki a velem való kommunikációt, találkozást.

Még az iwiw ismerősei közül is kitörölt, aztán fél évre rá találkoztunk, az ő kezdeményezésére, s elmondta, hogy mennyire sajnálja, satöbbi. Én meg diadalomittasan, de udvariasan visszautasítottam, mert három napja jöttem össze Victoriával.


Perla: Egy hónap eltűnés után írt egy mailt, amiben közölte, hogy kibékül a régi barátnőjével. Passz. Kerestem mindennap legalább nyolcszor, és nem felelt egy kerek hónapon keresztül. Majd mikor írta a levelet, megkérdeztem tőle, hogy miért nem vette fel a telefont. Azt mondta, azért, mert Váradon hagyta a készüléket. Akkor megkérdeztem, hogy




az e-mail címét is Váradon felejtette-e?

Salvatore: Az összes kirúgás hosszas, sírós, nyavalygós, izé volt. Viszont az egyikben az volt lényeg, hogy a vonaton szakítottam a lánnyal. Le kellett szálljak Szentgyörgyön, míg ő utazott tovább Brassóba. Szóval limitált időm volt, és tudtam, hogy miután leszállok, nem lesz több könnyes szem és nyavalygás.


Mercedes: Egy szép februári este megmondtam neki, hogy „ne hari, de nekem ez nem megy, mást szeretek”. Karácsony este ismertem meg egy kocsmában, miközben karácsonyi misén kellett volna legyek, és szilveszterkor jöttünk össze.

Amikor elhívott lagziba, akkor döbbentem rá, hogy nekem nem kell ez a pasi (nem is táncol), és rá egy hétre, amikor hazajöttem hétvégére, megmondtam neki és annyi volt... megértette, vagyis azt mondta „még jó, hogy nem éltem magam bele annyira, így most nem esik olyan rosszul”. Ennyi. Kurvára megkönnyebbültem utána.

Eulalia Amalia: vizsgára siettem, az átjáró közepén mentem szembe vele, rámköszönt, fogadtam a köszönést, erre


felbátorodott és utánam jött.

Szó szerint könyörgött, hogy adjam meg a számom, mert még látni akar. Megadtam, és a vizsga után már hívott is. Aznap este taliztunk, de mikor megmondta, hogy velem akar járni, beijedtem ,hogy mégiscsak egy arab és nem is ismerem, azt hazudtam, barátom van otthon.

Mennyit is voltunk együtt? Két hetet vagy hármat, már nem tudom, de meguntam... főleg akkor amikor bejelentkezett hozzám kávézni. Utána megmondtam, hogy „bocsi, de a barátomat nem akarom otthagyni, többet nem találkozhatunk”. Persze a kicsi édi azóta sem értette meg: kitartóan keres.

Alfonso: a legdurvább az volt, amikor úgy rúgtak ki, hogy nem is tudtam. Bele is betegedtem rendesen. A leányzó pasija hazaérkezett Amerikából, és se szó, se beszéd visszament hozzá, csakhogy ezt elfelejtette közölni velem. Aztán kocsmában, ismerősök kezdték mesélni, hogy ezek együtt vannak. S há' nekem leszakadt.

Három hónapig voltunk együtt kábé, ami nem sok, de eléggé intenzív dolog volt, tehát bántott az ügy rendesen. Annál is rosszabbul esett, hogy tudtam a másik pasiról, csak a legutolsó éjszakáig azt hittem, hogy nyeregben vagyok, s a leány semmivel nem utalt arra, hogy esetleg nem. Viszont a másik pasi irtó balek volt szerintem: még azon a nyáron feleségül vette a leányt, és így


utólag visszagondolva, asszem én jártam jól.

Cesar Ignatio: Hát nekem volt egy hírhedt kapcsolatom, híresen rövid volt, mindössze 40 percet tartott, vagy még kevesebbet. Két haverommal közösen ünnepeltük a szülinapunkat, az egyik haver egy nappal előttem, a másik egy nappal utánam született. Mindenki odáig volt ettől a csajtól, nagyon jól nézett/néz ki, s minden srácnak folyt utána a nyála.

Persze a csaj a legjobb barátomba volt beleesve, mint vak ló a meszesgödörbe. De a srác pont nem volt ott a bulin, egy picit sokat ittunk, s egyszercsak a csajjal ketten maradtunk a szobában. Sokat nem is vacakoltunk, egymásnak estünk, szerettük egymást vagy félóráig-negyven percig nagyon intenzíven. Aztán megbeszéltük, hogy egyikünk sem akarta, csak nem volt más logikus kiút ebből a helyzetből.

Szakítottunk. Na de a legjobb az volt benne hogy mindenki rohadt irigy volt rám, nekem pedig a májam úgy megnőtt, hogy talicskán hordoztam.


  • Megosztás:




HIRDETÉS






SZAVAZÓGÉP

Szerinted ki nyeri meg az államfőválasztást?

Klaus Johannis 458
Viorica Dăncilă 57
Kelemen Hunor 868
Dan Barna 132
Mircea Diaconu 26
Theodor Paleologu 29
Fogalmam Sincs 45
Hát Ion Iliescu, ki más? 137
Teljesen mindegy 698

KORÁBBI SZAVAZÓGÉPEK






24 óra hírei 24 óra cikkei
HIRDETÉS