Gy. A. Hogy mitől nő a nő? Talán a biológia vagy a pszichológia terén kell keresni a választ, esetleg máshol. Mit mondhat erről egy biológusnő, anélkül, hogy a determinizmus vagy a feminizmus csapdájába essen?
HIRDETÉS Már a fejezetek címei is sokatmondóak, sejtheti mindenki, hogy körülbelül mire számíthat egy olyan könyvtől, amelyben A származék nem: Valóban passzív-e a női test?, A jól hangolt zongora: A csikló fejlődése, Csápok és szívókák: A tékozló méh, Körbe-körbe karikába: Emlőmese, Sápkórós sárga kosárka: A dúsgazdag petefészek, A férfi poligám, a nő monogám: Evolúciós pszichológia, analízisbe veled! vagy ehhez hasonló címeket talál. Natalie Angier könyve természetesen elsősorban a nőkről, és mindenek előtt a nőknek szól, az írónő nőstény-soviniszta disznónak nevezi önmagát. Ennek ellenére: "Mindent összevetve; ez a könyv nem a nemek közötti háború frontvonalából küldött tudósítás; ez a könyv a nőkről szó. Azt a célt tűztem ki magam elé, hogy minden oldalról megvilágítsam, körüljárjam a kérdést, vajon mitől nő a nő" -- áll az előszóban. Ez a kérdés pedig valószínűleg sokakat érdekelhet, ha nem is harcos feminista, vagy éppen nőgyűlölő férfi az illető, -- legalább egy nővel mindannyiunknak volt már dolga. A Pulitzer-díjas biológusnő sokféle tudományos elmélet ötvözésére, és gyakran kemény kritikájára vállalkozott: a genetika, anatómia, fiziológia, orvostudomány, etológia, evolúciós biológia és pszichológia, vagy a szociológia területéről hoz fel érveket sokszor nagyon is szubjektív véleménye alátámasztására. Mégsem tudományos munkáról van szó, úgy tűnik az írónő nem igyekszik betartani semmilyen merev témavezetési szabályt, hanem szabadon csapong a felmerülő ötletek között. Nem kell tehát megijednie annak, aki nem szereti a száraz, kimért tudományos stílust, inkább azoknak van mitől félniük, akik úgy gondolják, hogy manapság nem sok ideje van az embernek oldalakat olvasni el anélkül, hogy azonnal közelebb kerülne valamiféle konkrét válaszhoz, amiért azt a könyvet kézbe vette. A szerző gyakran az irodalomból, a történelemből, a művészetből kölcsönöz példákat egy-egy női testrész történetének bemutatására, de gyakoriak a részletesen ismertetett személyes élettapasztalatok is. Az írónőnek a női nemmel szembeni erős elfogultsága és egyedi, talán "ösztönösnek" nevezhető stílusa miatt biztosak lehetünk benne, hogy nem maradhatunk közömbösek olvasása közben. És lesz alkalmunk párszor meglepődni, esetleg valamit elsajátítani a szerelem fiziológiájáról és evolúciójáról való beszédmódból, vagy megsejteni valamit arról, milyen hibába eshet a tudomány, ha "maszkulinista" lencsén át nézi a világot. Natalie Angier "tudományos fantáziának szánta" művét, amelyben egyes elméletek, "pusztán az öröm, a jókedv, a remény és a zűrzavar kedvéért" szerepelnek. Ha ennek fényében olvassuk, kellemes órákat tölthetünk mellette. HIRDETÉS |
SZAVAZÓGÉPSzerinted támadni fognak az oroszok Ukrajnában?
|