• Megosztás:
  •  Sárm RSS
  •  Elküldöm e-mailben
  •  Kinyomtatom
  • Utolsó frissítés: 16:58 GMT +2, 2005. április 7.

Szin Péter
MINDEGY, CSAK ADÓZZON?
600 millió eurós a romániai szexipar


Szinte 100 millió euró állami pluszbevételt hozna, ha törvényes lenne a prostitúció Romániában. Két PSD-honatya már dolgozik a projekten. A költségvetési hiány így talán 10%-kal csökkenne – az emberkereskedelem meg marad a régiben.


HIRDETÉS







A bordélyházi rendszer vagy a nyilvános terek kijelölése ugyanis csupán a prostitúciót önként vállalók számára lenne megoldás. A lánykereskedelem áldozatai számára szinte mindegy lesz, hogy létezik-e vagy nem a helyi adminisztráció által rendszeresen ellenőrzött és fenntartott bordélyházi rendszer.

Egy közelebbről nem pontosított nemzetközi felmérésre hivatkozva állítja azt a BloomBiz üzleti magazin, hogy Romániában körülbelül 300 ezer prostituált dolgozik. Tavalyi becslések szerint a szexipar bevétele 300 millió euró volt.



A szolgáltatások ára széles skálán mozog: míg az utcán 50-100 ezer lejt kérnek egy alkalomért, addig a bukaresti luxustarifa ezer euró is lehet. A BloomBiz számítása szerint a prostitúcióból származó profit az eddigi becsült volumen duplája. Ha öteurós átlagárral, napi két ügyféllel és 200 munkanappal számolunk,


az összeg 600 millió euró.

Ha ezt summát 16%-os profitadó sújtaná, az állam 96 milliós bevételre tenne szert. Lejben számolva ez kicsivel több, mint 3500 milliárd, amellyel a költségvetési hiány 10%-át be lehetne tömni. Az összeg így is elég magas, a 19%-os áfáról akár le is mondhatunk – kommentálja a lap.

A hivatalos becslések szerint a külföldön dolgozó prostituáltak körülbelül 25 millió eurónyi jövedelmüket utalják haza. Külföldre túlnyomórészt


embercsempész maffiák

révén kerülnek, de futtatóik már nem románok – Olaszországban például a nigériai maffia veszi át a lányokat, akiket dömpingáron dolgoztatnak. Az emberkereskedelem egyre növekvő mértékét jelzi, hogy mára a franciaországi prostituáltak 40%-a Romániából érkezik.

A francia belügyminisztérium olyan adatokkal rendelkezik, miszerint leginkább a romániai prostituáltakra jellemző a jövedelem hazautalása (a bolgárok állnak a második helyen). Franciaországból ily módon körülbelül ötmillió euró illegális jövedelem érkezik Romániába.


Tény, hogy a prostitúció legalizálását

– és egyúttal törvényi rendszabályozását – legfőképp az ortodox egyház határozott ellenállása buktatja meg. Ezért ez az alternatíva politikai értelemben nem komolyan vehető. Ezt Traian Băsescu elnök saját bőrén tapasztalhatta – mikor a választási kampány során elszólta magát, és azt közölte, ő mindig is a bejegyzett nyilvánosházak pártján állt.

Ezen a helyzeten lehet, hogy változtat annak a törvénytervezetnek a vitája, amelyet két ellenzéki PSD-képviselő, a Hunyad megyei Cosmin Nicula és a Bákó megyei Nicolae Bănicioiu készül benyújtani a T. Háznak. A két fiatal politikusnak – előbbi 32, utóbbi 26 éves – ez az első törvénytervezete, eddig ketten összesen négyszer szólaltak fel és egy-egy interpellációt nyújtottak be.

Az elképzelés valószínűleg nagy port kavar, ha az alsóházban vitatni kezdik. A fő kérdés az, hogy a pénzügyi racionalitás mennyiben írja felül a morális szempontokat. (Az országban a 19. század végétől a 20. század közepéig, a proletárdiktatúra berendezkedéséig nem volt tilos a prostitúció.) Mivel



a törvénytervezetről nem tudni semmit,

az is teljesen nyitott, hogy mennyiben sikerül a prostitúciót az illegalitásról leválasztani, és egyúttal a maffiát és az emberkereskedő hálózatokat felszámolni vagy legalábbis befolyásukat szűkíteni (A prostitúció elleni fellépéssel foglalkozó lehetséges intézkedések/policy-k összefoglalóját lásd ezen a címen.)

A törvényesítést pártoló egyik képviselő, Cosmin Nicula is az emberkereskedelem visszaszorítására hivatkozik. A maffiahálózatok ugyanis valóban egyre szemtelenebbek: a legújabb trükk az, hogy egyenesen az árvaházakból gyűjtik be az áldozatokat.


A törvény állítólag

"világosan megkülönböztetné" az önként ezt a munkát vállalókat a prostitúcióra kényszerített áldozatoktól – reménykedik a honatya. A másik előny, hogy az érintettek részesülnének a társadalombiztosítás szolgáltatásaiban, és a jogszabály rendszeres orvosi kontrollra kötelezné őket – ennek az a logikája, hogy Romániában él az európai szifiliszben szenvedők fele.

A szifilisz volt az a tényező, amely miatt az 1930-as egészségügyi törvény révén a bordélyházakat bezárták Romániában, ezáltal próbálva felszámolni a prostitúciót magát. A jogalkotók viszont mindig különbséget tettek a nyilvánosházak lakói és az utcai prostitúciót hivatalosan gyakorlók között (utóbbiak a szabad prostituáltak, akik nem bárcával, hanem egészségügyi lappal rendelkező, igen gyakran "tisztességes úrinők" voltak). A harmadik csoportok azok a


"titkos prostituáltak" képezték,

akik nem voltak hajlandóak betartani a rájuk szabott törvényeket, például az orvosi ellenőrzésre jelentkezést. E kategória hosszú idő óta fennáll: ők azok, akiket betegségük, kinézetük, öregségük miatt máshol nem alkalmaztak.

Őket hajkurászta mindig a rendőrség, a tisztiorvosok – közegészségügyi és morális szempontból is főként őket tartották károkozóknak. Kérdés: ez a kategória megszüntethető lesz-e a legalizálással?

Egy 1949-es, emberkereskedelem témájú ENSZ-határozat tiltja a prostitúció törvényesítését. A tagállamok törvénykezése rendszerint meglehetősen szabadon kezeli a kérdést. Számos ország a többé-kevésbé megengedő legalizáció útját választotta.

Ilyen Ausztrália, Dánia, Franciaország Görögország, Ecuador (és Dél-Amerika számos országa, köztük Peru), Hollandia, Izrael, Kanada, Magyarország, , Spanyolország, Svájc, Svédország és Törökország.

(összeállításunkat C. Claiborne fotóival illusztráltuk)(összeállításunkat C. Claiborne fotóival illusztráltuk)


A nyilvántartás és ellenőrzés változatos:

Törökországban a személyi felmutatása után ún. "rózsaszín azonosítókártyát" és a heti rendszerességű vizsgálatokról orvosi igazolást kapnak a prostituáltak. Görörgországban letartóztatják és börtönbe zárhatják azt, aki idejében nem regisztráltatja magát. Németországban a prostitúciós bevétel után nem jár sem adókedvezmény, sem nyugdíj, sem társadalombiztosítás. Franciarszágban a bordélyházak tulajdonosai rendszeres adófizetők.

A romániai prostituáltak 1930-ig kötelesek voltak rendszeres orvosi ellenőrzésre jelentkezni, ez heti kétszeri orvosi vizitet jelentett. A betegeket kötelező kórházi felügyeletre rendelték, a gyakori és kóros visszaesőket eltiltották a mesterség gyakorlásától.

A dekriminalizáció hozadéka – állítja Olha Balakirieva, az ukrán szociológiai intézet vezető kutatója, aki könyvet írt a kelet-európai és azon belül az ukrán prostitúcióról – hogy a házasságon kívüli szexuális kapcsolatok ügyét egy önszabályozó piacra bízza.

A szexipari konkurencia ugyanis kikényszeríti a normákhoz való alkalmazkodást. Ennek következménye, hogy például Hollandiában a prostituáltak 80%-a ma már piroslámpás klubokban dolgozik.

A legalizáció ellenében

a morális érvek mellett az esik leginkább latba, hogy több tanulmány kimutatta: a legtöbb törvényesítő országban az intézkedés bevezetése után nem nőtt számottevően a költségvetés bevételi oldala – ugyanis a szexipari ügyfelek számát igen nehéz még felbecsülni is.

További hátrány, hogy a nyilvánosházak környékén rendőrségi szakértők szerint a bűncselekmények száma minimum 20%-kal megnőtt, de néhol tízszeresére ugrott. A környező telkek, ingatlanok ára viszont jelentősen csökkent. Ezzel együtt több felmérés szerint a romániai lakosság többsége inkább legalizáció-párti.

A jelenlegi helyzet Romániában: a rendőrségnek nincs eszköze a prostitúció kordában tartására, főleg azért, mert a tettenérést


túl sokba kerül megszervezni.

A büntető törvénykönyv különben három hónaptól egy évig terjedő szabadságvesztéssel vagy pénzben megváltható "büntetőnapokkal" sújtja az "üzletszerű kéjelgést". A bírságokat rendszerint senki sem fizeti ki – több híradásban szerepelt az a prostituált, aki több mint egymilliárd lejnyi büntetéssel tartozik az államnak.

Féllegális módon működik a kiberszex. Aki élő, webkamerákkal felszerelt szolgáltatást indít, mintegy 3000 euró a számítástechnikai felszerelések ára. A tőke hamar megtérül, még akkor is, ha a közreműködőknek jelentős bért kell folyósítani, ugyanis a havi bevétel meghaladhatja a 10 ezer eurót.

Az internetes pornográfia a klasszikus prostitúciótól teljesen eltérő ágazat. A statisztikák szerint a weben körülbelül 95 ezer, kifejezetten felnőtteknek szóló tartalmakat szolgálató oldal összesen több mint 1,5 milliárd dollárt termel. A bevételt rendszerint az interaktív szolgáltatások fejlesztésére fordítják.


  • Megosztás:




HIRDETÉS






SZAVAZÓGÉP

Te szavazol az államfőválasztáson?

Igen, már le is szavaztam! 292
Igen, mindenképp elmegyek 40
Nem tudom, még nem döntöttem el 6
Nem fogok, mert nem tudom, kire 6
Nem fogok, mert nem látom értelmét 129

KORÁBBI SZAVAZÓGÉPEK






24 óra hírei 24 óra cikkei
HIRDETÉS