• Megosztás:
  •  Sárm RSS
  •  Elküldöm e-mailben
  •  Kinyomtatom
  • Utolsó frissítés: 18:29 GMT +2, 2005. január 10.

Kerekes Tamás
EGY DÉVAJ FEMINISTA
Germaine Greer: A kasztrált nő


Dühödt kultúrkritika, kendőzetlen szexuális felvilágosítás, antikapitalista politikai manifesztum, excentrikus vallomás és életvezetési tanácsadó – feminista írásmű azoknak, akik "a vaginát problémának tekintik".


HIRDETÉS






Jóllehet nem múltak el nyomtalanul John Steinbeck intő szavai, miszerint a második világháború utáni amerikai férfitársadalom többet tudott a Ford T-modell karburátoráról, mint a csiklóról, feminizmussal való találkozásom eddig esetleges volt. (A leszbikus mozgalommal az is maradt, amióta kiderült, hogy legalább úgy kívánom a nőt, mint ők.)


Ráadásul a feminizmus

a világháború után bontakozott ki teljes erővel, talán Wilhelm Reich, Herbert Marcuse és Erich Fromm tanulmányai nyomán. Köztudott, hogy franciaországi hatvannyolcas eseményekre milyen felszabadító hatással voltak a már akkor sem fiatal Marcuse professzor nézetei, aki azonban nem ezekkel a gondolatokkal hatott igazán rám, hanem azzal a könyvével, mellyel cáfolta valósággal filiszter módjára megbékélő Wilhelm Friedrich Hegel alakját.

A Salon.com portréja GreerrőlA Salon.com portréja Greerről
Magyar nyelvterületen nem is akadtam aztán virtigli feminista teoretikusra. Néhány éve annak a nyomait kerestem, hogy az 1914-es magyar nyelvű lapokban és magazinokban érződött-e nyoma az első világháború kitörésének. Ekkor került a kezembe egy női lap, mely 1914 nyarán hagyta el a nyomdát, címlapján egy hatalmas fotó szerepelt a következő aláírással:


"Megvadult szüfrazsettek az angol király

hintaja elé vetették magukat az epsomi derbyn." Amikor kezembe került az 1970-ben angolul megjelent The Female Eunuch magyar fordítása 2004-ben, egy magyar, vidéki élelmiszerboltban, a leértékelt mosóporok között, a bolti tizedére csökkentett árával, úgy éreztem magam, mint Márquez híres ezredese, ki most nem az esőben tévedt el, hanem az időben, mint Rip Wan Winkle.

Csak remélhetem, hogy a román, francia, svéd stb. olvasók időben jutottak hozzá e híres munkához és nem pislognak, mint magyar határőr a Vlad Tepes névre kiállított magyarigazolványra (itt jut eszembe az a tájékozatlan amerikai turista, kinek a rómi zsibvásáron eladták Caesar eredeti beszédeit CD-n, vagy az a hebrencs személyi titkár, aki nemrégiben tudatta Putyinnal Churchill fultoni beszédét).

a modern női lét elemzésében, ennek megértésében nagyban segítségemre volt Ildiko von Kürthy – a Stern főszerkesztője, ki roman-jaival rendre a német bestsellerlisták élén található – ki egy halhatatlan regényében a férfi-nő különbséget a történelem folyamán abban vélte megragadni, hogy a nő a saját mamutját akarja elejteni.


Amúgy A kiadó nem spórolta ki a Greer-kötet

fülszövegéből a mézesmadzagot: "Germaine Greer Ausztráliában született, ott járt egyetemre, majd Cambridge-ben szerzett PhD-t angol irodalomból, 1970-ben A kasztrált nő megjelenésével egy csapásra világhírű lett, a könyv felkerült a bestsellerlistákra, számtalan nyelvre lefordították, szerzője pedig azóta is rendszeresen szerepel tévéműsorokban, nyilvános vitákban, publikációi és szereplései szenvedélyes, személyeskedő és komolyan érvelő viták sorát váltották és váltják ki.


"A nőgyűlölő nő",

a "dévaj feminista, akit még a férfiak is szeretnek" első könyvével egyszerre tudta megszólaltatni a tudósokat, a nőmozgalmi aktivistákat és az otthonülő háziasszonyokat. Persze a mű még akkor íródott, amikor "a reiszolás is ért annyit, mint a baszás" (lásd a kötet 307. oldalát).

Greer példáit a filozófia-, pszichológia-és irodalomtörténet kötelező olvasmányaiból és a női magazinok hasábjairól, olcsó románcokból, a hatvanas évek popdalaiból meríti. A könyv műfaja hasonlóképpen elegyes: egyszerre dühödt kultúrkritika, éles szemű irodalomkritika, kendőzetlen szexuális felvilágosítás, antikapitalista politikai manifesztum, excentrikus vallomás és életvezetési tanácsadó.


A kasztrált nő mára fogalommá vált és klasszikussá távolodott.

A feminizmus történetének e klasszikusa mégsem csupán a nemi szerepek kritikájával foglalkozó szakemberek számára megkerülhetetlen mű: izgalmas, provokatív olvasmány lehet mindazok számára, akik szívesen gondolkodnak el rajta, hogy mit jelent és mit jelenthet nőnek – és férfinak lenni."

Amúgy Az irodalomtörténészi véna sokszor azonosítható a szövegben, Greer nem hagyja ki a lepattanó labdákat. "– Nem is olyan régen Edmund Wilson azzal próbálta megkérdőjelezni Hemingway férfiasságát, hogy azt állította, gyér a mellszőrzete" olvashatjuk a 34. oldalon, vagy amikor az előítéletektől mentes közbeszéd fontos dokumentumainak nevezi Sylvia Plath menstruáció-verseit.


A meghökkentő állítások

közé tartozik Greer megjegyzése: "A pina a legjobb esetben kicsi és észrevétlen: a pénisz nagyságával kapcsolatos szorongást kiegyenlíti a pina kicsiségét illető aggodalom."

A tudós hölgy elítéli a nemileg tájékozott, az erogén zónákra is figyelő, az előjátékra gondot fordító férfiakat, mert ez a felfogás azt impikálja, hogy "létezik egy statisztikailag ideális baszás, mely minden esetben kielégítő, ha a megfelelő procedúrát követjük, ami fölöttébb elkeserítő és félrevezető."

A legmeghökkentőbb azonban Greer, akkor, amikor a ma is létező atavisztikus félelem legelterjedtebb és legjelentősebb megnyilvánulásának a menstruációhoz való általános viszonyt tartja. A történelmi levezetéssel egyet lehet érteni, ám a feloldással aligha. "Ha azt hiszed magadról, hogy emancipált vagy, játssz el a gondolattal, hogy megkóstolod a menstruációs véred – ha rosszul leszel tőle, még hosszú út áll előtted, kisanyám. " (46.old.).


A szerző optimista. Állítja,

ki lehet törni a csapdából: "A brit kereskedelem az ötletek és szakértelem exportján alapul, és a férfiaknak egyikre sincs monopóliumuk. E tulajdonságok a nőiességgel sem összeegyeztethetetlenek, hiszen még Mary Quant is szív alakúra borotváltatta szeméremszőrzetét odaadó férjével. " (115.old.)

A kötet általában értelmes és szellemes elemzések csokra, a szerzőnek tulajdonképpen és alapvetően az alávetéssel és a méltósággal van baja és ezt nagy erudícióval fejti ki. Az irodalomtörténeti anyagból vett argumentáció a szerző legfőbb erőssége, s talán a leggyengébb, amikor a már említett atavisztikus félelmet szeretné oldani:


"A vaginát problémának tekintik,

mely akadályozza a közélet kellemességét. A vegyi összetevőket tartalmazó tusfürdők használata valójában károsan hat a hüvelyben lévő organizmusok természetes egyensúlyára, mégsem meri egyetlen orvos sem elítélni.

Azok a nők, akik szeretnének kibékülni magukkal, és meg akarják érteni, milyen messze is vannak még ettől, gondolják meg, milyen érzéseket kelt bennük az a gondolat, hogy megkóstolják saját hüvelyi váladékukat az ujjukon, vagy hogy megízleljék magukat frissen, szerelmük ajkáról." (215.old.)


  • Megosztás:




HIRDETÉS






SZAVAZÓGÉP

Szerinted ki nyeri meg az államfőválasztást?

Klaus Johannis 458
Viorica Dăncilă 57
Kelemen Hunor 868
Dan Barna 132
Mircea Diaconu 26
Theodor Paleologu 29
Fogalmam Sincs 45
Hát Ion Iliescu, ki más? 137
Teljesen mindegy 699

KORÁBBI SZAVAZÓGÉPEK






24 óra hírei 24 óra cikkei
HIRDETÉS