| |
fordította: S. Z. Kliensekkel töltött éjszakák részletei, hétköznapok és diszkrét irónia – az örömlány web-naplója annyira népszerű lett, hogy hamarosan könyv formájában is megjelenik. A pikánsabb részekből válogattunk.
HIRDETÉS 2003 november 13 Mesélj, miről szoktál fantáziálni – kérdezte. (magamban): Arról, hogy télen nem viselek nyitott szandált. Hogy vitorlázom a barátommal. Hogy a szombat estéim szabadok. (hangosan): Négy férfi elrabol, és egy autó hátsó ülésén leköt. Megállnak az autóval, kiszállnak, és a nyitott ablakon keresztül rámélveznek. Vannak ott lovak a közelben? Persze, egy csomó ló van ott, vidéken vagyunk. És érzed a lovak szagát? Igen, hallom, hogy az istállóban vannak, és ettől nagyon bepörgök. A lovaknak hatalmas a farkuk, nem? Igen, igen... Fogvatartóim odavisznek az istállókhoz.... Úristen, csak nem szoktál lovakkal is? Ja, nem, szó sem lehet róla. Túl nagy! Alig lehet bírni a lóval, annyira kíván engem. De szerintem túl nagy. (...) 2003 november 23 (...) Kinyúltam az ágyból a padlón levő táskámért. Várj csak... Kivettem a kis, ezüstszínű manikűr-készletemből a reszelőt. (...) Bízzál bennem – mondtam, és simára csiszoltam a lerágott körmét. Végigsimította a körmét és tetszett neki. Majd barackolajos kéz-masszázs következett, és mindketten meg voltunk elégedve, mikor kezével belém hatolt. A manikűrért nem kértem felárat. 2003 november 26 Én teljesen megértelek benneteket. A munkám során nagyon sok emberrel kerülök közeli kapcsolatba. Olyan városban élek, ahova az egész világból érkeznek a betegségek. (...) Aztán másnap reggel felébrednek, és gőzük nincsen arról, hogy mit kaptak el és kitől. (...) Ragályos betegségek hordozója vagyok. Persze senki nincsen teljesen biztonságban, de egyesek sokkal inkább ki vannak téve ennek, annak ellenére, hogy manapság a kórház és az oltások ingyenesek, nem is beszélve a társadalmi célú hirdetésekről. (...) Csakhogy egy call-girl soha nem megy fizetéses betegszabadságra. (...) Úgyhogy szeretném, ha tudnátok: grippés vagyok. 2003 november 28 A lakótársam nem szeret a munkám miatt, de ez nem volt mindig így: sőt, nekem erről egy egészen más elméletem van. Azért utál, mert egyike vagyok azon kevés nőknek, akiket soha, semmiféleképp nem kaphat meg. Még akkor sem, ha fizet. A lakótársam fiatal, vonzó, okos és gazdag. Buknak rá a nők, és ezt tudja. Legkevesebb tízszer próbált már megfűzni három év alatt, sikertelenül. Soha nem feküdnék le a barátom legjobb barátjával, meg persze a lakótársam barátnőjének sem hiányzik ez. Érdekes, miként szólnak bele az ember életébe az erkölcsök, nem? 2003 november 30 – Miért csinálod ezt? – Nem hiszem, hogy erre válaszolnom kellene. – De valamivel meg kell indokolnod ezt magadnak. – Lehet, hogy én az a fajta személy vagyok, aki céltalanul cselekszik, csak azért, mert nem tudok semmilyen érvet találni, mely ez ellen szól. – Ha valaki azt mondaná, ugorj le egy hídról... – A hídtól függ. Meg a fizetéstől is. Miért kérded? – Csak úgy... Akkor leszopsz? 2003 október 26 N-el találkoztam a konditeremben (...). Ő egy pornó-fanatikus – és erre a hatalmas pornólap-kollekciója a bizonyíték. Amszterdamba készül az egyik kollégájával. – Miért nem csípsz fel itt két lányt egy csoportos menetre? – kérdeztem, tudván, hogy ez a legnagyobb álma, a nagyikat meg a lovakat kivéve. Sajnálom N-t. Minden eddigi barátnője benne volt, de nem könnyű egy olyan harmadik partnert találni, mely férfi és nő egyben, és ingyen csinálja. Prostitúcióról beszélgettünk. Ő egy született balos, aki törvényesítené a nyilvános házakat – és jól megadóztatná őket. Miért is ne? Ettől a munka biztonságos és tiszta lesz, a lányok jogi védelmet is kapnának. Ingyenes szolárium, meg egy hatalmas ruhatár sem ártana. Sajnálom az utcalányokat – én legalább tudom, hogy valaki mindig tudja, hol vagyok, kivel, és mikor fejezem be. Nem egy kijátszhatatlan rendszer ez, de hát őrültekkel a metrón is össze lehet futni. – Ha a nyilvános házak törvényesek lennének, az összes lányt kibérelném – nevetett. – Na, ne légy mohó, ha jól emlékszem, neked egyszer is elég. (Hu, ez fájt neki – gondolom). De mosolygott. És amikor mosolyog, mindig arra gondolok, hogy mennyire szexi. (...) 2003 október 29 Kedvesem, a képek észbontóak – suttogta a menedzser. Észrevettem, soha nem mutatkozik be amikor felhív, hanem egyszerre belevág a beszélgetésbe, mint az anyám. – Köszönöm, féltem hogy nem fogok eléggé ellazultnak látszani. Nem, tökéletesek. Megkérhetlek valamire? Nem írsz valamit magadról a katalógusba? A lányok többsége számára én írom a szövegeket, de szerintem te meg tudod írni magadtól. Gondolkodom. Magas vagyok és kívánatos... na nem. Vicces, élet-élvező? Hagyjuk. Öntudatos, erősségem a csoport-munka... ebben talán van valami igazság. Vajon készítettek már önéletrajz-sablont kurváknak? 2004 március 18 Állt, a nadrágja le volt tolva. Az ingem (fehér, ahogy kérte) félig ki volt gombolva. Spermával akarom rád írni a nevem – mondta. Elvigyorogtam magam: nem versz át, ez a beköpés a London Fields-ből származik. Csúnyán megnézett. (Vigyáznom kellene a számra – gondoltam). "Olvastad?" – kérdezte, miközben fél kezével maszturbált. "Igen, nem rossz" – mondtam, miközben levettem a melltartóm. "A Time's Arrow viszont egészen elmés." Egy örömcsepp jelent meg a makkján. "Nagyon ki van találva. Egy hosszú vonat-utazáson ideális." (...) HIRDETÉS Erkölcsi bizonylat bordély-igazgatáshoz "A zsarukkal semmi gond, testvér" A csempészek a 18 évesekre utaznak Gorj megye: panaszt nyújtott be a prostituált gyenge szolgáltatása miatt Hitelbe dolgoznak a bukaresti prostituáltak |
SZAVAZÓGÉPSzerinted támadni fognak az oroszok Ukrajnában?
|