Kerekes Tamás Az igény nem a kielégülésre vonatkozik, melyet követel, hanem a jelenlét igénye. Az igény megalkotja azt a Másik-at, akinek megvan a kiváltsága, hogy éppen attól fosztja meg e szükségleteket, amitől kielégülnek.
HIRDETÉS A szexualitás, mint a hatalmi viszonyok leképeződése A 19. századtól a test politikája már nem követeli meg a nemiség háttérbe szorítását, noha korábban sem csak a fajfenntartásra korlátozódott. Foucault szerint a probléma a 19. század után az, hogyan lehet a gazdasági megfontolásból elnyomott szexualitás képét átfordítani a gazdasági okokból előállított szexualitás képévé. Foucault szerint a szexualitás a nemiség technológiája, ami nem is engedi figyelembe venni azokat a szubjektumokat, melyek ezt a technológiát alkalmazzák. A pornográfia pedig e tárgyiasulás elidegenedése, a szexualitás hatalma a természetes nemiségen. A fallosz jelentése Jacques Lacan-nak a müncheni Max Planck Intézetben 1958. május 9.-én tartott előadásának anyaga szerint a személynek a falloszhoz való viszonya a nemek közötti anatómiai különbségre való tekintet nélkül létrejön. Az anyát mindkét nem képviselői fallosszal rendelkezőnek tekintik. A fallikus fázis elfojtottságáról nem tudjuk megmondani, hogy fóbia-e vagy tünet. Jones Freud értelmezése hitet tesz a természetjogi egyenlőség helyreállítása mellett, a Biblia szavaival: Isten embernek és asszonynak teremtette őket, de ez csak a fallosz résztárgyként való felfogása által lehetséges. Megvilágosodik a fallosz funkciója. A fallosz a freudi tanításban nem fantázia, nem is tárgy, még kevésbé jelent szervet. Freud a falloszra való hivatkozását abból a szimulakrumból merítette, melyet az ókoriak számára képviselt. A fallosz jelentő-jelölt-jelölő-jelentés szerepe a misztériumokban betöltött szerepe által fejthető meg. A nemi igény elidegenedve a szükséglettől őselfojtást eredményez, s maradékában az ember számára vágyként jelentkezik. Ám az analitikus tapasztalattól elvált fenomenológia azonnal kimutatja a vágy paradox, elhajló, tévelygő, excentrikus sőt botrányos természetét, amelyben különbözik a szükséglettől. E különbség a pornográfia maga. A nemi vágy természete Az igény nem a kielégülésre vonatkozik, melyet követel, hanem a jelenlét igénye. Az igény megalkotja azt a Másik-at, akinek kiváltsága a szükségletek kielégítése, s megvan a kiváltsága, hogy épen attól fosztja meg e szükségleteket, amitől kielégülnek. Amit szeretetnek nevezünk nem más, mint az adomány radikális formája, az odaajándékozása annak, ami a Másiknak nincs. A vágy tehát nem a kielégülés étvágya, de nem is szeretetigény, hanem a kettő különbsége. A személy boldogsága nem a genitálisra való hivatkozással oldódik meg, bár a francia analitikusok a genitális önzetlenség álszent fogalmával egy moralista eljárásnak engedtek utat - ez az üdvhadsereg kürtszavaként terjed mindenütt. Ha az anya vágya a fallosz, akkor a gyerek fallosz akar lenni A szexuális fejlődésében a nő azért, hogy fallosz legyen, azaz a Másik vágyának jelentője, el fogja vetni a szerepjátszásban nőiségének lényeges részét. Azt várja, azért vágyjanak rá és szeressék ami nem ő. De önnön vágyának jelentőjét annak a testében leli meg, akihez szeretetigénye szól. Az emberi lény esetében a férfiasság megmutatkozása is feminin. Ezzel felvillan egy soha meg nem világított tulajdonság: csak egy libidó létezik, s ez maszkulin. A fallikus jelentő funkciója itt érinti azt a legmélyebb kapcsolatot, aminek az alapján az ókoriak benne látták megtestesülni az érzéket (Nonj) és az értelmet (Logoj). A cikket Yves G. Noir fotóival illusztráltuk HIRDETÉS "Megmaradok az ósdi, sima vanília-ízű szex mellett..." Viktoriánus szexrögeszmék és a részrehajló századvég 57 szexbolt egy utcában a viktoriánus Londonban De Sade filozófiájának megtestesítője: a prostituáltból lett tanárnő “Szerelem cuclija”: az eufemizált angol válasz Szex templomokban és kolostorokban |
SZAVAZÓGÉPSzerinted támadni fognak az oroszok Ukrajnában?
|