| |
Marianna Beck A francia felvilágosodás újítása a fogamzásgátlás iránti tudományos érdeklődés. A szabadosság ugyanakkor filozófiai megalapozottságra tett szert és elterjedt a polgárság körében is.
HIRDETÉS A 17. századbeli Európában a pornográf irodalom terjedése a felvilágosodás kezdetének köszönhető. Ekkor kezdett változni a hatalomról, vallásról és tudományról való szemlélet: nagyobb hangsúly került a tudományra – innen fakad a fogamzás, illetve a fogamzásgátlás iránti érdeklődés. Az 1660-as években Londonban gumióvszert és olasz gyártmányú műpéniszeket lehetett vásárolni. Bizonyos értelemben a felvilágosodás-korabeli pornográf irodalom paradigmája az új vallásként népszerűsített szexuális gyönyör. Ebben az időben Franciaországban termékeny talajra lelt a felforgató irodalom. A szabadosságot hirdető filozófiák elsődleges szerepe a szexuális elnyomás bástyáinak kikezdése volt, melyek mindenekelőtt a katolikus egyház erkölcsi tanításaiban gyökereztek. Sok pornográf mű cselekménye templomokban és kolostorokban játszódik – így egyszerre az erkölcsi, vallási és szexuális tabukat is fel lehetett felszámolni. A 17-18. századi „euró-pornó” szembetűnő vonása, hogy túlsúlyban vannak benne a női karakterek. Két korai francia mű – a körülbelül 1655-ben publikált L’Ecole des Filles, valamint az 1680-ban megjelent L’Academie des Dames két nő közötti párbeszéd formáját ölti. Ez az irodalmi fogás a következő századbeli munkákban gyakran visszatér – elég De Sade márki Júliájára gondolni. A férfiakkal szellemileg és szexuális vágyban is egyenrangú női karakterek megformázása a nőkkel szemben támasztott hagyományos elvárásokon való túllépés. Egy kurtizán vagy prostituált alakja ugyanakkor nemcsak szexuális jellegű információkat tud átadni, de egy fajta társadalmi barométerként is működhet. A független, a világ dolgaiban járatos nő figurája azonban nagyrészt a képzelet szüleménye, a szociális realitások ezt nem tükrözték. A L’Ecole des Filles üzenete a szex idealizálásáról szól. Bár egyáltalán nem hasonlított azokra a sötét és nagy politikai töltettel rendelkező írásokra, melyek hírhedté tették de Sade márkit több mint egy évszázaddal később, a kutatók a L’Ecole des Filles-ben vélik megtalálni a francia pornográfia gyökereit. A könyvet vadul kritizálták szabadossága, romlottsága és erkölcstelensége miatt, ugyanakkor a 16 éves Fanny és idősebb, tapasztaltabb unokanővére közti lelkes párbeszéd inkább trágár, mint felforgató. Michel Millot-t és Jean L’Ange-t ítélték el a könyv megírásáért, azonban a rájuk kiszabott, feltűnően kis börtönbüntetés arra enged következtetni, hogy csak bűnbakok voltak: az igazi szerző valószínűleg sokkal magasabb rangú volt, és jobb politikai kapcsolatokkal rendelkezhetett. Gyanítható, hogy a L’Ecole des Filles-hez köze van XIV. Lajos szeretőjének, Madame Maintenon-nak, valamint pénzügyminiszterének, Nicholas Fouquet-nek. Az írásbeliség 18. századbeli terjedésével még nagyobb aggodalmat keltett a pornográfia feltételezett társadalomromboló hatása. A pornográf művek hagyományos fogyasztói a férfi uralkodóosztály tagjai voltak. Egyre inkább elterjedt az a nézet, hogy az erotikus irodalom nem a művelt férfiakat rontja meg, hanem a nőket és a szolgálókat. Mivel a családanyákat tekintették a család erkölcsei őrzőjének, így őket illett óvni a szex vulgáris vagy pikáns ábrázolásmódjaitól. A középosztály egyébként ugyanúgy félt a pornográfia elterjedésétől a nők között, mint korábban az arisztokrácia attól, hogy a nem nemesik rétegek kezdenek tömegesen pornográf irodalmat fogyasztani. Az a hiedelem, miszerint a pornográfia lealacsonyít és erkölcstelenné tesz (mely a 20. században is fő érve a cenzúrának) továbbra is a politikai felforgatástól való félelmet táplálta. fordította: Sipos Zoltán (folytatása következik) HIRDETÉS Első rész: Pozitúrák, amelyek piacot teremtenek Amikor egy francia arabul szerelmes |
SZAVAZÓGÉPSzerinted támadni fognak az oroszok Ukrajnában?
|