• Megosztás:
  •  Sárm RSS
  •  Elküldöm e-mailben
  •  Kinyomtatom
  • Utolsó frissítés: 09:13 GMT +2, 2010. október 7.

Fülöp Noémi
KINEK ÖRÖM, KINEK KÖRÖM
Gyere, hüppögjünk egyet: szex egy székely faluban


Hüppögés, pucázás, gyalulás, csongolygatás, hátolás, reszelés, zacskórázás, csisszentés: mind közösülést jelentett Csíkszentdomokoson.


HIRDETÉS



Mintha a nagyszüleim mesélnének olyasmiről, amiről a valóságban soha nem beszélgetnénk: ilyen érzés Balázs Lajos vaskos (több mint 700 oldalas), Amikor az ember nincs es ezen a világon című kötetét olvasni. A nyugdíjaskorú csíkszentdomokosiak a szexről beszélnek, illetve mindenről, ami a szexhez kötődik – serdülőkor, fogamzásgátlás, házasság, menopauza, sőt, a homoszexualitás is szóba kerül.

A hétszáz oldal magyarázata egyben a könyv egyik legnagyobb vonzereje is: bár a kutató időnként magyaráz és következtetéseket von le, az oldalak nagy többségén a megkérdezettek mondatai sorakoznak ízes tájszólásban. Így derül ki, hogy a férfi nemi szervet Csíkszentdomokoson többek között pergónak is nevezik, a közösülést pedig leggyakrabban baszkódásként említik – a humor és kifejezőkészség csúcsa azonban talán a magömlésre használt kifejezés:


térképet csinál a gatyájára.

„Harmincöt, 40-80 év közötti, iskolai végzettségtől eltekintve, átlagon felüli értelmi szinttel rendelkező parasztember (65%-a nő) körében végeztem kutatást a mélyinterjú módszerével” - magyarázza az előszóban Balázs Lajos. Aztán hozzáteszi, ez fejenként 45-50 órányi beszélgetést jelentett – íme a magyarázat arra, hogyan sikerült elérni, hogy a szemérmes interjúalanyok megnyíljanak.

A vallomások megdöntenek jó néhány, a falusi közösségek szexualitásával kapcsolatos előítéletet. Például egyáltalán nem volt szokás a párzó állatokat használni szemléltető eszközként a szexuális felvilágosításban (a különböző állatok párzására egyébként különböző szavak léteznek: a kakas bendérez, a disznyó megbúg, a tehén futosik, a ló hág, a kanca sárlik, a kutya bakozik).

<i>Fotó: profila.hu</i>Fotó: profila.hu

A szülők ennél egyszerűbben oldották meg: ilyesmiről sem fiú, sem leánygyermekkel nem beszéltek – egyetlen figyelmeztetésként a „vigyázz magadra, ne hozz szégyent a családra” hangzott el egy bizonyos életkor után. A gyerekek jobb híján egymás között, az idősebbektől kérdezősködve, tanulva sajátították el a szükséges tudnivalókat – ám megtörtént, hogy az először menstruáló lánynak fogalma sem volt, mi történik vele. A szülők álláspontja egyszerű volt:


„a természet elhozza” –

egyes megkérdezettek ezzel utasították el az iskolai szexuális felvilágosítást is. A nemi betegségek elkerülésének módszere az volt, hogy ne közösüljenek idegenből érkező, vagyis megbízhatatlan partnerrel, a fogamzásgátlás legbiztosabb módjaként pedig (legalábbis a lányok szülei) azt ajánlották: szűzen kell férjhez menni. Maguk a fiatalok pedig a „bent csépelünk, kint szórunk” (azaz a megszakított közösülés), illetve a lányok a közösülés utáni, különböző szerekkel (ecet, timsó stb.) való mosdás módszerét alkalmazták.

A figyelmeztetések, sőt, fenyegetések java része a lányokat illette. A csíkszentdomokosi közösség meglehetősen hímsovén – a nemkívánt terhesség a lány szégyene, megelőzése a lány dolga, miközben a fiúra senki nem dobhat követ, hiszen ő csak az ösztöneinek engedelmeskedik. Sőt, akár beteg is lehet, ha nem teszi – szólt a hiedelem. A szoknyavadász fiút lenézték ugyan, de ez gyakorlati következményekkel nem járt.

A már megszületett gyerek eltartásában viszont már az apának is segédkeznie kellett, és ha nem tette jószántából, akár per is lehetett a dologból, ami persze újfent szégyen. Ha a nőt megerőszakolják, szégyen, ha megverik, szintén szégyen (pedig verést akár az udvarlójától is kaphatott a lány, ráadásul azért, mert nem akart vele házasság előtt közösülni). Úgy tűnik,


a szégyen a fejek fölött lebegő örökös fenyegetés.

A szerző ezt azzal magyarázza: a szégyen következményeit általában nem csak a bűnösök, hanem családjuk, sőt, távolabbról az egész közösség megszenvedte. A házasságon kívül született gyerek, a kurvának kikiáltott lány, akit senki nem akar elvenni és így vénlány marad, a felbomlott jegyesség mind megzavarták a csíkszentdomokosi élet rendjét, nehezen rendezhető konfliktusokat okoztak.

A „botlott” (házasságon kívül teherben maradt) lányok még szüleik, főleg apjuk előtt is titkolták állapotukat, gyakran az utolsó percig sikerrel – de az elszorított hasú asszonyok szinte törvényszerűen fogyatékos, sérült gyerekeket szültek. Az abortusz számos hátborzongató módszerét felsorolják, ám tisztában vannak ezek egészségügyi kockázataival is, több esetről számolnak be, amikor az anya halálával végződött a kísérlet.

<i>Fotó: profila.hu</i>Fotó: profila.hu

Ennek ellenére a fiúk többsége, a lányok jelentős része nem szűzen ment férjhez: „feltörték”, „megkezdték” (van, aki 50 százalékot emleget, van, aki szerint az érintetlen menyasszony ritka volt, mint a fehér holló). Ezt a tényt hagyományosan a lakodalom nélküli esküvő, illetve a menyasszonyi koszorú hiánya büntette – ezzel azonban sokan dacoltak. Nem volt ritka a várandós menyasszony sem, hiszen ez volt a legkézenfekvőbb megoldás a házasságon kívüli gyerekkel kapcsolatos gondokra.

A házasság előtti szexuális kapcsolat alkalmát az esti táncházak, az utánuk való hazakísérések, illetve a nyári, erdei tartózkodás jelentette – utóbbiban azoknak volt részük, akik a juhokat kísérték nyári legelőre. Ehhez képest


a nászéjszakához gyakran az alkalom sem adatott meg,

hiszen az esküvőre érkezett rokonsággal hajnalig kellett mulatni, illetve több napig szállást adni nekik. A házastársi kötelesség pedig számos asszony számára valóban kötelesség volt, és nem öröm.

Ennek azonban elsődleges oka nem a prüdéria vagy a szerelem hiánya (bár az érdekházasság nem volt ritka a pár évtizeddel ezelőtti Csíkszentdomokoson). A fiatal pár nagyon sokszor a szülőkkel aludt egy szobában, és ez főleg a nőket zavarta: folyton félni kellett attól, hogy valaki észreveszi, mi történik. „Az egyiknek öröm, a másiknak köröm” - fejezték ki azt, amikor az egyik félnek örömet szerez a közösülés, a másiknak nem.

Nem segített az egész napos munka utáni fáradtság sem, ami a megkérdezettek szerint megint csak a nőkre volt rosszabb hatással – de az sem, hogy a házastársak gyakorlatilag soha nem látták egymást meztelenül, még a mosdás sem a másik szeme láttára történt. Pedig az összes megkérdezett asszony tisztában volt vele, hogy a szex a nő számára is örömteli lehet, mint ahogy a férfiak többsége is hallott már előjátékról, és tudta, hogy minden lány, asszony másban leli örömét.

<i>Fotó: profila.hu</i>Fotó: profila.hu

A szexsszel kapcsolatos problémák sem különböztek nagyon a mieinktől: korai magömlés, a női orgazmus hiánya – az egyidejű orgazmusról sokan hallottak, de annál kevesebben tapasztalták meg. „Nem haladt”, mondták arra, aki nem jutott a csúcsra. Érdekes apróság, hogy az egyik megkérdezett szerint a román férfiakkal tovább tart az aktus, és mindez az étrendjükkel áll összefüggésben. A leggyakoribb póz persze a misszionárius volt, de nem volt ritka az sem, hogy a nő legyen felül, ha pedig sietni kell, állva is csinálták.

Az anális szexet visszataszító dologként említették, ami ráadásul aranyeret is okozott. Egyes férfiak viszont ismerték a női ejakulációt, és azzal is tisztában voltak, hogy az élvezet jele. Ugyanakkor


kevés szó esik a nemi szervek milyenségéről –

egy férfi szájából, pletykaként hangzott el, hogy egy lánynak azért nem kellett egy legény, mert túl kis pénisze volt. A könyv végén megjelenik a homoszexualitás témája is, azonban alig néhányan hajlandóak erről megszólalni, ők is azt mesélik tovább, amit mástól hallottak.

Tisztában voltak a menopauza mibenlétével is, amelyet klimaxként említenek, ha egyáltalán megnevezik, és kiderült az is: sok asszony nőiessége elvesztéseként élte meg menstruációja kimaradását. Az özvegyen maradt, újabb házasságot kötő embereken gúnyolódtak – persze megint az asszonyok húzták a rövidebbet, esetükben csak akkor tartotta a közösség elfogadhatónak a másodszori férjhez menést, ha azt az anyagiak indokolták.

A prostitúció intézményes formája nem létezett a faluban, de olyan nőkről, akik természetbeni juttatás fejében több férfinak is „megengedték”, többen is említést tesznek. A férfi nemi betegségeket „rosszbetegség” gyűjtőnéven emlegetik, ám csak hallomásból hivatkoznak rájuk – akár a nemi erőszakra vagy az anális szexre.

<i>Fotó: profila.hu</i>Fotó: profila.hu

A nemi betegségek által leginkább veszélyeztetett csoportként a katonákat említették (megjelenik a magyar honvédeknek osztogatott „véto” is). A női nemi betegségekről már sokkal részletesebbek a beszámolók – igaz, ezek közé sorolják a terhességgel, szüléssel járó bajokat is. A közösülés utáni mosakodást az asszonyok többsége fontosnak tartja (a férfiak kevésbé), sőt, a lepedő tisztaságára is ügyelnek.

Afrodiziákumként a „baszapurdé” (kosborféle, vagyis orchidea) összezúzott gyökerét rágták szurokba keverve – azonban hatásáról egyetlen megkérdezett sem tud biztosat mondani. Azt tartották, az a pár talál jól szexuális téren, ahol az egyik nemi szerve „hideg”, a másiké „meleg” - az azonban, hogy pontosan mit jelent a megkülönböztetés, nem derült ki. Talán nem tudták – talán csak nem árulták el, ezúttal mit rejt a nemiség csíkszentdomokosi virágnyelve.


  • Megosztás:




HIRDETÉS



Figyelem! Megjegyzése csak moderálás után jelenik meg.

  Név

  E-mail (nem publikus)


Max. 1000 leütés

4. Moho Sapiens
2010 október 7 12:49 Replikázok

A csíkszentdomokosiak is mesélnek :D
http://mohosapiens.wordpress.com/2010/09/27/szexonale-2/

3. Moho Sapiens
2010 október 7 12:31 Replikázok

Ugyanerről egy videó:
http://mohosapiens.wordpress.com/2010/09/27/szexonale-2/

2. zs.
2010 október 6 22:31 Replikázok

tanusitom, hogy a csikszentdomokosiak valamit csak tudnak. draga nagymamam kedves mondasa volt: "ha a ferfinak a .... felall, az agya megall". ennel tobbet en sem tanultam tole a szexrol. de az o izes eloadasaban ezt az egyet aztan jol megjegyeztem :)

1. szittyamarko
2010 október 6 16:45 Replikázok

"...a férfi nemi szervet Csíkszentdomokoson többek között pergónak is nevezik..." - itt is szokták a pénisz helyett perkót mondani:))




SZAVAZÓGÉP

Mit teszel, ha valaki elfoglalja a helyed a vonaton?

Határozottan megkérem, hogy engedjen a helyemre 185
Udvariasan rászólok, de ha nem hajlandó, inkább elmegyek én 46
Szólok a kalauznak, hogy végezze el a piszkos munkát 29
Keresek inkább egy másik helyet 52
Nem vallom be, de leüvölteném a fejét 8
Semmit, inkább állok 6
Ezer éve nem utaztam vonattal 99

KORÁBBI SZAVAZÓGÉPEK






24 óra hírei 24 óra cikkei
HIRDETÉS