• Megosztás:
  •  Sárm RSS
  •  Elküldöm e-mailben
  •  Kinyomtatom
  • Utolsó frissítés: 17:48 GMT +2, 2009. október 17.

Gy. A.
AMI A MINDENTUDÁS EGYETEMÉRŐL KIMARADT
A nő a tudás, a férfi a kísérleti nyúl


Nem azért vagyunk a világon, hogy boldogok legyünk, hanem hogy szaporodjunk – így foglalhatnánk össze Szendi Gábor nagysikerű könyvének mondandóját.


HIRDETÉS





A nő felemelkedése és tündöklése – a cím talán kicsit félrevezető, mert szellemiségében közel sem feminista írás. A tavaly júniusban megjelent könyv Magyarországon bestseller lett, a Bookline internetes könyváruház 2008-as év összesített sikerlistáin bekerült a Top 20-ba, médiavisszhangja is jelentős volt, szerzője pedig egyfajta médiasztárrá vált.

Annak ellenére, hogy alapvetően egy tudományos ismeretterjesztő írásról van szó, a könyvet akár úgy is lehet lapozni, mint egy nem egészen szokványos párkapcsolati útmutatót – az evolúciós pszichológia szemszögéből.

Az evolúciós pszichológusoknak egyébként leggyakrabban a körkörös érvelési módot róják fel: vagyis hogy kiindulnak egy tényként kezelt jelenségből, genetikai hátteret feltételeznek, és megpróbálják megmagyarázni, hogy ebből a típusú viselkedésből milyen evolúciós előnyei származhatnak a fajnak – ez által pedig a jelenség törvényszerűségét igazolják.

A borító és a szerzőA borító és a szerző

Szendi könyve, bár a tudományosság igényével bír, és számos friss kutatásra tartalmaz hivatkozásokat, mégis rendkívül olvasmányos, humoros és laikusok számára is többnyire érthető. Amúgy rendkívül tömör, tematikájában nagyon gazdag, többek között megtudhatjuk, hogy miért létezik egyáltalán két nem, megismerhetjük azt a költséges és nagy veszteségekkel járó folyamatot (fogantatáskor 170 fiú jut 100 lányra, hogy születéskor ebből megszülessen 106 fiú), aminek következtében a méhen belül az egyedfejlődés során a nőből valahogy mégiscsak férfi lesz, hiszen a „a gyári alapbeállítás a nő.”


A vízimajom-elmélet, a női és férfi agy alapvető különbségei, a pszichés meddőség, a születési sorrend, a flörtológia, a homoszexualitás, mint evolúciós paradoxon, hogyan képes befolyásolni a nő a gyermeke nemét, a hűtlenség genetikai háttere – csak néhány a témák közül.


Miért raktár a nő és fogyó anyag a férfi?

A könyv legmeglepőbb gondolata minden bizonnyal Vigen Geodakian orosz elméleti biológusé. „Így nézve a történetet, a Biblia nyilvánvalóan a férfiak hamisítása, hiszen a nőből lett a férfi és nem fordítva” – írja ennek kapcsán Szendi. Az orosz tudós szerint ugyanis azért volt szükség a két nemre, mert a nő hordozza az evolúcióban kikristályosodott, értékesnek bizonyult tulajdonságokat, a férfi pedig a kísérleti példány, akivel a nő kikísérletezi az újabb hasznos tulajdonságokat. Mivel a nőben az X kromoszómából mindig kettő van, ez kivédi annak esetleges sérüléseit, ezek képesek egymást állandóan kijavítani.

Az XX kromoszómapár, vagyis a nő a faj emlékezete. Ezzel szemben az XY kromoszómájú férfiban az Y mindig egyedül van, tehát csak módosulni tud, visszatérni korábbi állapotához nem. A férfi tehát tulajdonságok egy lehetséges verziója, amelyből egy élet során kiderül, hozott-e valami újat, pozitívat az egész emberiség számára. A kísérleti példányok pedig természetesen összecsapnak, és ebből a küzdelemből derül ki, hogy ki lesz képes elnyerni a nő kezét, vagyis szaporodni – merthogy nyilván erre megy ki a játék. Geodikan szerint tehát a férfiak szelekciójával épülnek be a fajba az új, sikeres génváltozatok.

Szendi odáig megy, hogy mivel az Y kromoszóma sérülékenysége miatt minden millió évben 5 génjét elveszíti, az eredetileg kapott 1500-ból mára maradt 50-60 génje. Ha pedig ez a tendencia folytatódik, elméletileg 10 millió év múlva eltűnhet a férfi nem. Persze, ha létezik még egyáltalán akkor az emberiség.


És hogy evolúciós szemszögből mi a szerelem?

Szendi szerint az esztelen állapot, amivel a természet ráveszi az embert, hogy szaporodjon. Illetve arra, hogy a férfi és a nő egy párt képezzen – ami ugye alapfeltétele annak, hogy a születendő gyermeket sikeresen felnevelhessék. A szex dolga pedig az, hogy szoros kötődést alakítson ki a felek között. Irányítható-e a szerelem? Szendi szerint szerelembe ugyan bármikor eshet az ember, de a minden gátat elsöprő, romantikus szerelem leginkább fiatal korban jellemző, ezt követően az új szerelmek igenis elháríthatóak volnának, ha úgy akarnánk.

A szerző szerint a mai emberek fejében egy alapvető félreértés él, amit valószínűleg a média gerjesztett: mindenki azt hiszi, hogy azért született, hogy boldog legyen. Pedig hát nem: azért, hogy szaporodjunk. Ez pedig túl rövid ideig kellemes ahhoz, hogy azután túl sokáig ne legyen az. És ha vége a szerelemnek, ami törvényszerű, akkor jönnek a problémák.

Megtudhatjuk, hogyan alakul egy párkapcsolat dinamikája, aminek alapja, hogy


a nő az intimitásra vágyik, a férfi pedig a szexre.

Kutatások szerint a kapcsolat idejével arányosan a nőkben csökken a nemi vágy és növekszik az intimitásigény, míg a férfiakban állandó a szexigény, és csökken az intimitás igénye (Klussman, 2002). Az ok Szendi szerint egyértelmű: evolúciós szempontból a házasság programja a gyerek, és nem az örök szex. Az is pontosan kiderül, hogy ilyenkor mi is játszódik le az agyban a hormonok és a neurotranszmitterek szintjén. Szendi értékelése szerint az ember monogám hajlamú ugyan, de ez inkább úgynevezett sorozatos monogámia, vagyis az emberek egyszerre csak egy partnerrel szeretnek lenni, de hát nem biztos, hogy örökre.

Véleménye szerint a mai világra jellemző gyakori válások oka éppen az, hogy a szerelem 2-3 évig tart, mert ennyi idő elég arra, hogy megszülessen a gyerek és kialakuljon a kötődés. Viszont manapság a gyerekvállalás idejét egyre jobban kitolják a fiatal párok, és nem számolnak azzal, hogy közben már olyan változások történtek a férfi és a nő agyában, amelyek nem kedveznek annyira sem a szexnek, sem az orgazmusnak, sem a megtermékenyítésnek. Szendi szerint éppen ezért a fiatal pároknak a genetikai tanácsadás mellé be kellene vezetni az evolúciós tanácsadást is. Aki kapható lenne ilyesmire, ebből a könyvből biztosan rengeteg tanácsot meríthet.

A könyv kapcsán persze lehetne azon vitázni, hogy napjainkban az ember esetében mennyire érvényesülhetnek még egyáltalán az evolúció szelekciós szabályai, hiszen az emberiség túlságosan szocializálódott, a kulturális hatások talán már többet nyomnak a latba.

Szendi Gábor: A nő felemelkedése és tündöklése, Jaffa Kiadó, 2008


  • Megosztás:




HIRDETÉS






SZAVAZÓGÉP

Te szavazol az államfőválasztáson?

Igen, már le is szavaztam! 292
Igen, mindenképp elmegyek 40
Nem tudom, még nem döntöttem el 6
Nem fogok, mert nem tudom, kire 6
Nem fogok, mert nem látom értelmét 129

KORÁBBI SZAVAZÓGÉPEK






24 óra hírei 24 óra cikkei
HIRDETÉS