• Megosztás:
  •  Sárm RSS
  •  Elküldöm e-mailben
  •  Kinyomtatom
  • Utolsó frissítés: 09:38 GMT +2, 2009. október 12.

szerk.
DIRTY DIARIES
Svéd feminista pornót néztünk


A svéd állam pénzzel támogatta tizenhárom rövidfilm elkészítését, amelyekben a férfiak csak mellékszereplők. De egyáltalán, mi az a feminista pornó?


HIRDETÉS




Néhány hete jelent meg az a tizenhárom feminista pornó-rövidfilmből álló válogatás, amelynek elkészítését a svéd kormány mintegy ötvenezer eurónyi összeggel támogatta. A Dirty Diaries producere, Mia Engberg azt nyilatkozta, a filmek attól feministák, hogy a nőket természetes módon mutatják be, míg a mainstream média tárgyként kezeli őket.

Beatrice Fredriksson, egy antifeminista blog szerzője ugyanakkor azzal támadta az ötletet: igazságtalanság, hogy egy projekt csak azért kap állami támogatást, mert feminista. A vita hevében kevesebb szó esett arról, tulajdonképpen milyen is a tizenkét filmecske. Mi viszont éppen erre voltunk kíváncsiak.


Mr. Violet

Feminista pornó. Mi az, hogy feminista pornó? Milyen újdonságot hozhat a pornóba egy ilyen kezdeményezés? Nyilvánvalóan valami olyan, ami nem a férfiak nézőpontjából mutatja be az aktust, hanem a nőkéből, így indultam neki a filmeknek.

A filmecskék között voltak érdekes próbálkozások: például amelyik a szexet a gyümölcsök érintésével és simogatásával állította párhuzamba, vagy amikor a szereplők bőrszínű, feszülős ruhákban kezdenek szeretkezni, majd ahogy lassan egymáséi lesznek, úgy tépik szét ezeket a rájuk varrott ruhákat.

De megtalálható itt mutogatós néni, pusztán a női nemiszervet önkielégítés közben ábrázoló filmecske is. Annyi bizonyos, hogy a kisfilmek nézése közben sokszor elfelejtettem, hogy ez valójában feminista pornó és ennyiben tudnám összefoglalni tapasztalataimat:

1. Sok nő.

2. Sok vagina.

3. Általában a férfiak nem mennek el.

4. Ha a férfiak elmennek, akkor a nőnek is jó.

5. Ha nem szerepel férfi a filmben, a nőnek akkor is jó.

6. Nőnek nővel is nagyon jó.

7. Végkövetkeztetés: a feminista pornóban a nőnek mindig jó, a férfiak meg nem kellenek, vagy csak segédeszközök, tehát a feminista pornó úgy kezeli a férfiakat, mint a legtöbb "normál" pornó a nőket: tárgyként.


Ms. Green

Éjszaka, hang nélkül néztem meg a kisfilmeket, nehogy lebukjak – nehéz lett volna kimagyaráznom, hogy éppen „dolgozom”. Nem vagyok a műfaj nagy ismerője, azt hiszem, arra a kérdésre sem igazán tudnék most választ adni, hogy az emberek miért néznek pornót – de az biztos, hogy ezeknek a filmeknek a többségét azzal a céllal nem lenne érdemes megnézni. (Néhánynak határozottan művészfilm-jellege van – van aki ettől indulna be?).

Dildoman

A találomra megnézett első pár film után az tűnt fel, hogy hiányoznak a pasik, vagyis egy egész darabot nem sikerült beazonosítanom – de mire kezdtem arra gyanakodni, hogy ez attól feminista pornó, hogy kizárólag nők vannak benne, csak előkerültek. Ami a szexet illeti, a férfiak sokkal inkább vizuális típusok, számukra elsősorban a látvány a fontos ahhoz, hogy beizguljanak. Jobb szeretik, ha ég a lámpa.

A nőknél talán inkább a tapintáson van a hangsúly – ebből a szempontból kétségtelen, hogy sokkal nehezebb lehet női pornót készíteni. A legtöbb filmnél nem is sikerült beazonosítanom „a női tekintetet”: néhány egyáltalán nem volt pornó, ami meg az volt, simán elment volna „klasszikus” maszkulinpornónak. A leszbikus párokról szerintem inkább csak pasik fantáziálnak, perceken át maszturbáló csajok arcát mutatni meg nagyon ötlettelennek tűnt.

Ami pozitív, hogy legalább ezekben a filmecskékben valódi, húsvér nők szerepelnek, megnyugtató, hogy nem kell nagymellű szőkének lenni, hogy valaki ilyenfajta élvezetekben részesüljön. Ami a késői órán már összefolyó képekből mégis megmaradt: egy átlagos pár hétköznapi szeretkezése – nem úgy tűnt, mintha különösebben élveznék. És egy másik filmben, a szintén semmi különös dugás végén az utolsó képkocka: egy elégedetten mosolygó női arc.


Mr. Pink

Létezik feminista pornó? A szókapcsolat önmagában ellentétet feltételez, és attól, hogy valamire ezt a bélyeget ragasztják, még nem biztos, hogy az. A radikális feminizmus szerint a pornó a nő kizsákmányolása, kihasználása és megalázása. Egy radikális feminista tehát biztosan nem fog pornót nézni, hacsak azért nem, hogy legyen, amit elítéljen.

Viszont a kevésbé radikálisak miért ne vélhetnék úgy, hogy a klasszikus pornóval csak annyi a baj, hogy a férfiak tárgyként bánnak benne a nővel, és ez a domináns férfi-nézőpont érvényesül benne. És itt a megoldás: ha a nők készítenek nőknek szóló pornót, amelyben a női nézőpont érvényesül, akkor a gond át van hidalva. Ja, ne keverjük össze a dolgokat: ez nem leszbikus pornó (noha az is lehet), hanem egyszerűen csak női.

Fruitcake

A Mia Engberg rendező által összeállított 13 etűd a szexualitás nagyon széles skáláján mozog, az egyszerű férfi-nő aktustól a fetisizmuson és a szado-mazochizmuson át az önkielégítésig és a magamutogatásig, és ez így van jól: nem mindenkinek ugyanarra indul be a szexuális fantáziája.

És ha már itt tartunk: az is erős túlzás, hogy ezeket a filmeket kizárólag nők lehetnek képesek élvezni; épp változatosságukból adandóan mindenkiben beindíthatnak valamit.

Engberg filmecskéi mindenesetre sokkal kísérletezőbbek, mint a kommersz pornó, már csak azért is, mert mobiltelefonnal vették fel őket, így inkább a netet ellepő amatőr pornófelvételekre emlékeztetnek. És persze a megközelítés is érezhetően más: hol az előjátékra esik a hangsúly, hol a szerepek felcserélődésére, hol a formákra, ízekre és színekre, hol egyszerűen a nő kielégülésére.

A legnagyobb meglepetés számomra a felláció (a férfi orális kielégítése) többszörös megjelenése volt, amiről mostanig azt hittem, kizárólag férfiorientált filmben látható. Igaz, itt a kölcsönösség alapján mindig a cunnilingusszal közösen kerül rá sor, és ez így korrekt is.

Alapvetően rendben vannak a filmek, de persze nem is ez a nagy kérdés, hanem a morális probléma, amit az vet fel, hogy a feminista pornó állami támogatással készült. A pozitív diszkrimináció jegyében elfogadható a támogatás, az esélyegyenlőség jegyében viszont akkor a férfiaknak készülő pornót is támogatni kellene. Talán. Ha pedig művészeti projektként kezeljük, akkor nem okés ráaggatni a pornó címkét.


Ms. Red

Az első, Skin című rövidfilm ötletes és szerethető volt: Elin Magnusson testszínű, feszes kezeslábasokba bújtatta a színészeit, amelyek a fejüket is beburkolták. Nagy ötlet: a szereplők izgalmát csupán a textília domborodása és nedvesedése jelezte. Ráadásul a két színész vagy mesterien színlelte, vagy valóban átérezte az aktust, magával ragadó volt a beleélésük.

Flasher Girl on Tour

A maradék tizenkét rövidfilmben viszont mintha amatőr pornót néztem volna: ugráló, sötét, életlen képek, rossz minőségű hang. Ebbe fulladt bele a rendezők összes elképzelése – kár az ötletekért, voltak köztük nagyon jók. Úgy tűnik, még a művészpornó sem működik jó operatőr és jó hangtechnikus nélkül.

Ráadásul végig a fejem mélyén bujkált, hogy ezek a filmecskék elsősorban nem azt célozzák, hogy egy nő (lásd: én) beinduljon tőlük. A birkózó csajok (tipikus férfifantázia) vagy a maszturbáló transzvesztiták (a harisnyák nagyon szépek, de amúgy mi van?) témájából kiindulva legalábbis. Inkább kísérleti filmként vagy manifesztumként foghatók fel.

De mit kell itt bizonygatni? És kinek? Még a végén kiderítem, hogy a feminista pornó célközönsége végső soron nem más, mint – a pasik.


  • Megosztás:




HIRDETÉS






SZAVAZÓGÉP

Te mit ünnepelsz?

Halottak napját 335
Mindenszenteket 102
Halloweent 10
Black friday-t 27
A szabadnapot (ha lenne) 121
Egyiket sem 127

KORÁBBI SZAVAZÓGÉPEK






24 óra hírei 24 óra cikkei
HIRDETÉS